Minden nehézség ellenére jó évet zárt az amerikai autópiac, egyes eladási statisztikák már a pandémiát megelőző szinteket idézik. A Wards Intelligence előzetes adatai szerint tavaly 15,5 millió új személygépkocsit értékesítettek a világ Kína mögött már csak másodiknak számító autópiacán.
Ez 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi mennyiséget, miközben az autógyártók folyamatosan a keresletet visszahúzó tényezőkkel riogatták a közvéleményt.
Kétségtelen, hogy a magas kamatokkal sikerült visszafogni a történelmi szintekre emelkedett inflációt, amelynek elszabadulásában a sorozatos áremelései révén a járműiparnak is megvolt a maga szerepe, ugyanakkor a hitelezés egyidejű megdrágulásával az autóvásárlás is hátrébb csúszott a legtöbb amerikai család bevásárlólistáján.
Az ilyen gazdasági környezetben felmutatott 13 százalékos, fizikailag mintegy 600 ezer járművet jelentő piacbővülés elemzők szerint megsüvegelendő. Ez volt sorozatban a harmadik év, amikor az amerikai fogyasztók 500 milliárd dollárnál is többet hagytak az autókereskedőknél a J. D. Power számításai szerint.
Igaz, utóbbiak decemberben már csak a nagyvonalú ösztönzőknek és a felkínált diszkontoknak köszönhetően tudták fenntartani a növekedési dinamikát, s hogy készletkisöpréssel túladjanak a telepeken porosodó korosabb modelljeiknek, helyet csinálva a 2024-es évjáratnak.
Az utóbbi két évben egyébként az akciózás legfeljebb a kiemelkedő haszonkulccsal dolgozó Teslára volt jellemző, a többiek kitartottak amellett, hogy árujuk egy centtel sem ér kevesebbet, mint az árcédulán feltüntetett összeg.
A járműeladások folyamatos fellendülése egyszersmind megerősítette azokat prognózisokat, melyek szerint az amerikai gazdaság nem fordul recesszióba, és kezelni tudja a gyors kamatemelések által okozott sokkot. Igaz, többen arra figyelmeztetnek, hogy a magasabb hitelfelvételi költségek az idén még nyomást gyakorolhatnak a keresletre – írja a Reuters.
Év közben számos hír érkezett az elektromosautó-eladások hanyatlásáról, s hogy az átmenet erőltetése negatívan hat vissza az ágazat normális fejlődésére, amire hivatkozva a detroiti hármak – General Motors (GM), Ford és Stellantis – sorra finomították az átállási stratégiájukat és kurtították meg az ehhez pántlikázott összegeket.
A korszakváltást legfeljebb lassítani lehet, elkerülni nem,
erre utal, hogy a 2023-as előzetes összesítésben a Cox Automotive piackutató becslése szerint 8 százalékos arányt képviselnek a villanyautó-eladások a teljes értékesítésben. Ez az arány szerintük az idén már elérheti a 10 százalékot is. Úgy látják viszont, hogy a magas kamatok ezt a szegmenst különösen negatívan érintik a továbbiakban. Az AutoForecast Solutionsnál csak a kereslet dinamikájának mérséklődését vetítik előre.
Az amerikai autópiacon a befutó 2022 után tavaly is a General Motors volt, amely 2 594 698 autót értékesített, az előző évinél 14,1 százalékkal többet, s amely a pandémia óta a legerősebb évét zárta.
Nem is akármilyent, hiszen az elhúzódó őszi bérsztrájk ideiglenes gyárleállásokkal járt, és 1,1 milliárd dollárjába került a vállalatnak. A béralku költsége 2028-ig várhatóan 9,3 milliárd dollárral dobja meg a General Motors kiadásait.
A csoportban a Buick márka 61 százalékos előrelépése volt a leglátványosabb (167 030 darab), a legnagyobb hatást viszont a Chevrolet 13,1 százalékos bővülése (1 716 280 darab) gyakorolta a statisztikára. A GMC és a Cadillac is javított éves teljesítményén 8,9, illetve 9,3 százalékos plusszal. A GM 75 883 elektromos autót értékesített, ennek derékhadát 62 045 darabbal a Chevrolet Bolt adta.
Januártól több elektromos modellje is elesik az állami vásárlástámogatási adókedvezménytől, a GM ugyanakkor közölte, hogy saját zsebből állja a kedvezményt érintett modelljeinél, köztük az egyre népszerűbb Cadillac Lyriqnél.
A detroiti autógyártó arra számít, hogy a robusztus kereslet 2024-ben is fennmarad, és 16 millió darabos iparági összértékesítést vár az évre.
Az új évet a GM 457 ezres raktárkészlettel indította, azaz bőven van miből válogatniuk a potenciális vásárlóknak. Ez nagyjából négy-öt évre elég is lenne a teljes magyar autópiac számára.
A világelső Toyota Amerikában most is csak második tudott lenni, noha az itteni gyártását nem hátráltatták a japán egységeiknél időszakokként előfordult lefagyások. A Toyota éves eladásai 6,6 százalékkal, mintegy 2,25 millió járműre nőttek.
Ezen belül a hidrid és az elektromos járműveik forgalma 30,4 százalékkal, 657 327-re nőtt, részarányuk a teljes forgalomban 29,2 százalékot tett ki. A tisztán elektromos hajtású modellkínálatuk még mindig a Toyota BZ4X és a Lexus RZ városi terepjárókra (SUV) szorítkozik, ezekből 14 715 darabot tudtak eladni.
A Toyota egyébként éles versenyben van a Teslával az új generációs autók amerikai eladásait tekintve, de győztest még nem lehet hirdetni, mert a Tesla később közli a negyedik negyedéves amerikai értékesítési statisztikáját, ám ha tartja az idei tempóját, akkor neki is simán meglesz a 650 ezres tétel.
A GM és a Toyota után az előzetes adatok szerint a Ford következik,
amely számos riválisához hasonlóan csak a napokban közli adatait. Az a The Wall Street Journal szerint borítékolható, hogy a negyedik helyre feljött a Hyundai-Kia csoport, amely 11 százalékot nőtt tavaly, megelőzve a 2 százalékos visszaeséssel „fenyegetett”, a Chrysler, Dodge, Jeep és RAM márkákat tömörítő Stellantist. Utánuk jön csak a többi japán: a Honda, a Nissan és a Mazda.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.