Pontosan 160 évvel ezelőtt, 1864. január 18-án kezdte meg működését a Pesti Áru- és Értéktőzsde. Az évfordulóra időzítve új gazdaságtörténeti portál indult Tőzsdemúzeum elnevezéssel.
A virtuális múzeum az 1864 és 1948 között működött hazai tőzsde történetét mutatja be, a projekt a Ramasoft Zrt. támogatásával valósult meg.
A Tőzsdemúzeum a Pesti Áru- és Értéktőzsde születésének időszakába nyújt betekintést, amikor a tőkeigényes technológiai innovációk és a vállalkozó szellem találkozásából
megszülettek a hazai gazdasági élet későbbiekben meghatározó szereplői.
A portál feldolgozza a korszakos jelentőségű vállalatok történetét, valamint rávilágít arra is, hogy a vállalatalapítók miként építették fel cégeiket jóformán a semmiből, illetve hogyan honosítottak meg új iparágakat itthon.
A portált azért hoztuk létre, hogy elősegítsünk a további, magas szintű pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásokat, egyben tisztelegjünk a hazai gazdaságtörténet meghatározó intézménye előtt, amely 160 év alatt számos történelmi viszontagságot megélt
– fogalmazott Radnai Márton, a Ramasoft alapítótulajdonosa.
A vállalatok árfolyamadatait vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy a magyar részvények 1864 és 1913 között évente átlagosan 8,41 százalékos hozamot biztosítottak – közölte Radnai Márton. Mint rámutatott: a fenti időszakban a New York-i tőzsdén évi 6,03 százalék, a londoni tőzsdén pedig 7,01 százalékos hozamot lehetett elérni, így
a három piac közül a magyar biztosította a legjobb megtérülést.
Az évforduló kapcsán a Budapesti Értéktőzsde is felidézte az akkor történteket. A magyar tőzsde 1864. január 18-án kezdte meg működését Pesten, a Pesti Lloyd Társulat Duna-parti székházában. A tőzsdét előkészítő bizottságot Kochmeister Frigyes vezette, akit a tőzsde első elnökévé (1864–1900) is választottak. Az intézmény először értékpapírtőzsdeként jött létre, de négy évvel később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját, a Gabonacsarnokot, felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet, és ezen a néven nyolcvan éven át Európa egyik vezető tőzsdéjeként működött. A tőzsde indulásakor, 1864-ben 17 részvényt, egy záloglevelet, 11 külföldi pénznemet és 9 váltót jegyeztek. Néhány álmos év után az igazi fellendülés 1872-ben jött el. Ebben az évben 15 ipari és 550 pénzintézeti részvénytársaság alapszabályát hagyta jóvá a kereskedelmi miniszter, majd papírjaikat bevezették a tőzsdére.
A pesti tőzsde 1873-ban elköltözött, 1905-ig új székhelyét a Wurm (ma: Szende Pál) és Mária Terézia (ma: Apáczai Csere János) utca sarkán található épületbe tette át, majd ezt követően a Szabadság téri Tőzsdepalotába vándorolt (1905–1948).
Az első igazi tőzsdekrach 1873 májusában rázta meg a pesti tőzsdét. A tőzsdeválság után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire a hazai befektetők újra hajlandók voltak részvényeket vásárolni.
A kilencvenes évek elején ismét látványos hosszperiódus következett, ami egyrészt a millenniumi éveket jellemző általános beruházási lázzal, másrészt a nemzetközi tőzsdei trendekkel függött össze. A magyar tőzsde nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy 1889-től a budapesti jegyzéseket Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is közölték. A kilencvenes évektől a magyar államkötvények rendszeres szereplői voltak a londoni, párizsi, amszterdami és berlini börzéknek. A kapcsolattartás fő eszköze ezekben az években már az új találmány, a telefon volt.
A századfordulón 310, az első világháború kezdetekor már csaknem ötszázféle értékpapírral kereskedtek a tőzsdén, az éves forgalom 1913-ban elérte az egymillió darabot, a Budapesti Giro- és Pénztáregylet forgalma pedig 2,7 milliárd koronára rúgott. Eközben a gabonaforgalom is dinamikusan bővült: az 1875-ös évi 400 ezer tonna után a századfordulón már egymillió, a világháború előtt csaknem másfél millió tonna gabona fordult meg a tőzsdén. A BÁÉT ezzel Európa vezető gabonatőzsdéjének számított.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.