Éledezik a vállalati kötvénykibocsátások piaca
Szerző: Kazár András, az OTP Global Markets tőkepiaci kibocsátási főosztályvezetője
Bár januárban némi kijózanodás és a kamatcsökkentési várakozások normalizációja volt megfigyelhető, egyre erősebb a piaci konszenzus abban, hogy a hosszú távú hozamszintek emelkedése befejeződött, és már a potenciális trendforduló rajzolódik ki előttünk, ami növeli a kötvénykibocsátások vonzerejét mind a nemzetközi, mind a hazai piacon.
Fotó: Róka László / MTI
A múlt év vége felé kibontakozó tőkepiaci optimizmust az állami és vállalati kibocsátók egyaránt igyekeztek kihasználni, és különösen az idei év első hónapjában a nemzetközi piaci szereplők rég nem látott tempóban jelentették be a kötvénykibocsátásaikat, melyek az eddigi tapasztalatok szerint kiemelkedő befektetői kereslettel és sokszor a várakozások felett kedvező eredménnyel zárultak.
A fentiek ékes hazai bizonyítéka, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év első három hetében lényegében teljesítette is a 2024-es éves finanszírozási tervét egy rendkívül sikeres 2,5 milliárd dolláros, illetve egy 1,5 milliárd eurós kibocsátással, mely utóbbi zöldkötvény-kibocsátás volt.
Várhatóan a következő hónapok is hasonlóan élénk kötvénypiaci aktivitást hozhatnak, a kibocsátók igyekeznek kihasználni az optimista várakozásokat a világ vezető jegybankjainak várható kamatvágásaival, és ezzel összefüggésben a hozamszintek további csökkenésével kapcsolatban, valamint elébe menni a közelgő júniusi európai parlamenti választásoknak és a novemberi amerikai elnökválasztásnak, melyek politikai és így egyben piaci kockázatokat hordozhatnak. A fenti folyamatokat figyelembe véve
nem meglepő, hogy a hazai közép- és nagyvállalatok körében is egyre több szó esik a kötvénykibocsátásról,
mint lehetséges finanszírozási alternatíváról, amikor jelentősebb forrás bevonásában gondolkodnak.
Az érettebb, stabil és diverzifikált bevétellel rendelkező vállalatok egy ilyen értékpapír kibocsátásával nemcsak a forrásszerkezetüket, de a társasághoz kapcsolódó befektetői-finanszírozói kört is diverzifikálni tudják. Emellett az ilyen jellegű forrás felhasználása tipikusan nem szigorúan célhoz kötött, ráadásul a kötvénykibocsátás fedezet bevonását sem igényli.
Természetesen egy kötvénykibocsátás a hitelfelvételhez képest várhatóan magasabb kezdeti tranzakciós költségekkel jár, és a tőkepiaci követelményeknek való megfelelést követeli meg a társaságtól.
Ám azoknak a vállalatoknak, amelyek amúgy is „kacérkodnak” a tőkepiaci jelenléttel – akár valamikor a távolabbi jövőben részvényeik tőzsdei bevezetését is tervezik –, egy kötvénykibocsátás lehet az az első jelentős mérföldkő, mellyel működésüket és befektetési sztorijukat is megismerhetik a befektetők, illetve beletanulhatnak a nyilvános tőzsdei kibocsátókkal szemben támasztott követelményekbe.
A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódó tervezést és a felkészülést azonban javasolt időben elkezdeni, mivel az több hónapot is igénybe vehet.
Ha fontos szempont a forrásbevonás gyorsasága, és adott esetben éven belül több ízben is tervez a társaság kötvényfinanszírozással élni, jó megoldás lehet egy kötvényprogram felállítása,
melynek 12 hónapos érvényessége alatt az előre szabott kereteken belül gyorsan ki lehet menni a piacra egy kibocsátással. Ez a lehetőség különösen előnyös lehet egy a befektetői hangulat szempontjából folyamatosan változó piaci környezetben.
Persze semmi nem fekete-fehér, a nagyobb forrásbevonásra készülő vállatoknak érdemes banki és tőkepiaci szakemberekkel közösen áttekinteniük a finanszírozási elképzeléseiket.
A cikk a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik az OTP Bank hivatalos álláspontjával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.