A Reuters által megkérdezett elemzők szerény többsége szerint júniusban indíthatja meg monetáris lazítási kampányát a Fed, ez az előrejelzés pedig hosszú idő után ismét egyezést mutat a piacok által árazott forgatókönyvvel. A szakértők ugyan már szeptember óta a júniusi vágást valószínűsítik, a piacok vélekedése időközben márciusról májusra, majd az elmúlt napokban nyár elejére húzódott, elsősorban az időközben érkező makrogazdasági adatok láttán.
A Reuters elemzői konszenzusát alakító szakértők meggyőző többsége – 86-an a 104-ből – biztosak benne, hogy a kamatcsökkentés a következő negyedévben indulhat el, 53-an azonban a júniusi, míg 33-an a májusi kamatvágás mellett tették le a voksukat. Érdekesség, hogy a február 14–20. közt lefojtatott felmérésben immár senki nem várta, hogy már márciusban elindulhat a lazítási dömping, szemben az előző méréssel, amelyben még 16-an a tavaszi indulást valószínűsítették.
Az elemzői – és most már a piaci – várakozásokat minden bizonnyal az állította a júniusi kamatcsökkentés mellé, hogy Jerome Powell, a Fed feje az elmúlt hetekben többször is leszögezte, hogy a központi banknak több bizonyítékra van szüksége a dezinflációs folyamatok biztos haladásáról ahhoz, hogy teljes bizonyossággal a kamatvágás mellé tudjon állni. A monetáris szigor átmeneti fenntartását egyebek közt az is indokolja, hogy még
a Fed által preferált inflációs adat, a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe is a 2 százalékos cél felett jár,
és csak a második fél évre várják a határ alá csúszni.
A monetáris lazítás azonban középtávon sem várható, hogy villámtempóba kapcsolna: a fogyasztói árindex (CPI) és a maginfláció (core CPI) ugyanis az elemzői előrejelzések szerint egészen 2026-ig a célsáv felett maradhat, ami azt sugallja, bőven van még dolga a Fednek, ha valóban el szeretné érni a 2 százalékos hivatalos inflációs célját.
A Reuters által megkérdezett elemzők 60 százalék szerint a Fed az idén legfeljebb 100 bázisponttal csökkentheti az alapkamatot, ők az év végére a 4,25–4,5 százalék közti sávba várják a mutatót. A Fed saját becslése, a dot-plot ennél valamivel kevesebb, 75 bázispontnyi enyhítést irányzott elő az idei évre.
A szakértők szerint az R*, azaz az a neutrális ráta, amelyen a Fed se nem serkenti, se nem fogja vissza a gazdaságot, a korábbi 2,5 százalék helyett 2,75–3 százalék köré kúszhatott az elmúlt időszak makrogazdasági fejleményei nyomán. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a jegybanknak eddig a sávig van tere lazítani a monetáris béklyókat, hogy úgy törje le az inflációt és terelje saját medrébe a gazdaságot, hogy közben annak bővülése elé sem gördít akadályt.
Azt, hogy a neutrális ráta minden bizonnyal a korábbi elképzeléseknél feljebb lehet, maga Powell is elismerte már tavaly ősszel, a jegybankárok azonban ennek konkrét szintjéről nem szeretnek jóslatokba bocsátkozni sem Amerikában, sem az EKB-nál. Az utóbbira ékes példa, hogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank feje a legutóbbi kamatdöntést övező kommentárjában elmondta: nem tudja, hol lehet ez a ráta, de a piacok majd észreveszik, amikor már elérték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.