Az ügyfélközpontúság, a hosszú távú értékteremtés és nem utolsósorban a rugalmasság tesz egy mai fintech startupot igazán vonzóvá a befektetők számára, az egyre szigorodó szabályozásoknak való megfelelés nélkül azonban mindez mit sem ér – mondta el Illés Zoltán, a Tomahawk Holding vezérigazgatója, a DiPocket fizetési és bankolási szolgáltatásokat nyújtó fintech cég igazgatósági tagja a Világgazdaságnak.
A szakértő szerint az egyre szigorodó szabályozásoknak való megfelelés szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni a mai fintech szférában: a hatósági megfelelésért, a pénzmosás elleni elvárások teljesítéséért, a kockázatkezelési szabályozások betartásáért egyre többet kell dolgozniuk a cégeknek, ez azonban távolról sem negatív fejlemény a szegmensben.
Illés Zoltán emlékeztetett: pár évvel ezelőtt még egészen más volt a helyzet a piacon e téren – voltak országok, ahol szinte csak beadták a cégek az engedély iránti kérelmüket, és már meg is kapták. Az elmúlt időszakban azonban a kiadott engedélyek nettó mennyisége, például Litvániában, a korábbi dinamikus növekedés helyett egyenesen mínuszba fordult, azaz egyre kevesebb, korábban aktív fintech cég marad csak meg a piacon.
A fintech szabályozások egyre inkább egy speciális banki szabálycsokorra hajaznak
– tette hozzá a szakértő.
Befektetői oldalról is történtek azonban változások az elmúlt években. Míg korábban sokkal inkább a hangzatos történetek, a nagy ígéretek érdekelték a befektetőket, mára ezek helyét egyértelműen az üzleti modellek fenntarthatósága vette át.
Természetesen továbbra is fontos, hogy egy-egy fiatal cég mennyi új ügyfelet tud magához szólítani, ám a fókusz immáron sokkal inkább azon van, hogy ezeken az ügyfeleken keresztül milyen jövőbeli bevételnövekedést, milyen sikeres üzleti modellt tud kialakítani, hogy hosszú távon is életképes maradjon mint vállalkozás.
Fedele Di Maggio, a DiPocket vezérigazgatója hozzátette: a fintech piac két nagy csoportja, a főként a pénzügyi szolgáltatásokra koncentráló, és azok mellett csak másodlagosan technológiai újításokat eszközlő, illetve az elsősorban tech fókuszú, és amellett pénzügyi szolgáltatást is nyújtó cégek közt egyre nő a szakadék – ugyanakkor a piacra lépés is egyre nehezebbé válik az új cégek számára.
Ma fintech céget legalább száz alkalmazott nélkül szinte lehetetlen piacra léptetni is, nemhogy jövedelmezően ott is tartani
– tette hozzá Di Maggio, kiemelve, hogy a „garázsban kísérletezgetések” korszaka a fintech piacon immáron messze elmúlt, főként egyébként azért, mert ezeknek a kis cégeknek a kezdettől meg kell felelniük szinte minden szabályozásnak, aminek a legnagyobb bankoknak is – ezt pedig pár fővel gyakorlatilag lehetetlen megoldani.
A változásra való nyitottság és képesség elengedhetetlen ahhoz, hogy egy-egy cég a fintech piacon hosszú távnak számító, három-öt éves távlatban is fenn tudjon maradni – emelték ki a szakértők.
Illés Zoltán rámutatott: amikor a Tomahawk Holding 2020-ban befektetett a DiPocketbe, a vállalat még szinte gyerekcipőben járt, főként fesztiválfizetési rendszert működtetett, a befektetők azonban meglátták a potenciált a cégben, mert az
A DiPocketnek tehát erős alapjai voltak, melyekre építkezve mára a cég sikeresen el tudott mozdulni a fizetési szolgáltató szerepéből a bankolás mint szolgáltatás (BaaS) irányába. Az elmúlt években az árbevétel rendre duplázódott, ami jó visszajelzése az elvégzett munkának.
Amikor már a bankoknál jobb minőségben, nagyobb rugalmassággal és alacsonyabb költségekkel tudjuk ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtani, joggal remélhetjük, hogy helyünk lesz a szektor öt-tíz legjobb BaaS-cége közt
– fejtette ki Di Maggio, hozzátéve, hogy a piacon a kereslet folyamatosan bővül, így a legfontosabb kihívás számukra olyan mértékben fejleszteni szolgáltatásaikat, hogy ezt a keresletet ki is tudják elégíteni.
Di Maggio szerint kifejezetten érdekes lesz látni, hogy a következő öt évben hogy alakul majd például a Revolut jövője: véleménye szerint ugyanis a cég indulásakor valóban sikeresen talált, majd be is töltött egy piaci rést, ennek a nóvuma folyamatosan csökken, lévén a tradicionális bankok is egyre több olyan szolgáltatást kínálnak, amelyekkel a Revolut korábban letarolta a piacot.
A DiPocket szolgáltatásait azonban belátható távon belül nem fogják helyettesíteni a bankok
– emelte ki Di Maggio. A szakértő ugyanis rámutatott: míg a tradicionális hitelintézetek igyekeznek minden folyamatukat standardizálni, addig a DiPocket és versenytársai szolgáltatásaik végletekig történő egyénre szabását helyezik a központba – teszik mindezt a rugalmas rendszereiknek és megoldásaiknak köszönhetően.
Számos üzleti példát hozhatnék fel a DiPocket sikeres implementációi közül. Például, ha egy szállítmányozási vagy értékesítési cég minden sofőrje vagy értékesítője számára saját céges bankkártyát szeretne csináltatni, amivel csak és kizárólag a munkájukhoz kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat tudnak megvásárolni, akkor a DiPocket ezeket számukra névre szólóan, digitálisan, szinte azonnal elkészíti – mindez egy hagyományos banknál ki tudja, mennyi időbe és energiába kerülne. Arról nem is beszélve, hogy egy nagy fluktuációval bíró ágazatban az érintett munkavállalók már azelőtt továbbállhatnak a cégtől, hogy a kártyák egyáltalán elkészülnének számukra – magyarázta Illés Zoltán.
Fontos, hogy mi nem kívánjuk kiénekelni a sajtot a bankok szájából, hanem olyan szolgáltatásokat nyújtunk, amiket ők sem jelenleg, sem pedig a közeljövőben nem kínálnak majd
– tette hozzá Di Maggio.
A digitális jegybankpénzek (CBDC) kérdésköre még a közép- és hosszú távú jövő zenéje, alkalmazásai, felhasználhatósága és elterjedése bőven tartogat még magában kérdéseket, így a fintech világra gyakorolt hatásainak megítélése is kifejezetten nehéz, legalábbis egyelőre – fejtette ki Illés Zoltán, hozzátéve, hogy a hazai készpénzhasználati adatokat látva bőven van tér az új technológiák előtt, de merülnek fel kérdések a technológiák jövőjét illetően is.
A CBDC-k a tradicionális pénzintézetek számára nagyobb kihívásokat jelentenek majd, mint a fintech cégeknek, mivel a bankok kevésébe rugalmasak
– fűzte hozzá Di Maggio.
A kriptodevizák használatával, jövőbeli alkalmazhatóságával kapcsolatban elsősorban a mögöttük rejlő blokklánc-technológia az érdekes, és az, hogy ez miként tudja majd, ha tudja, gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tenni a fizetési rendszereket – emelte ki Illés Zoltán, aki ugyanakkor rámutatott: a piacot övező rizikófaktorok miatt egyelőre óvatos távolságtartást tanúsítanak a technológiával szemben, egyes szabályozott kriptós cégeket azonban már most is az ügyfeleik közt tudhatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.