Folyik a találgatás, kik veszik meg a két ukrán állami bankot - Az OTP is a kérők között lehet

Január végén sokakat megdöbbentett Jurij Dragancsuk pénzügyminiszter-helyettes, amikor közölte: a kormány egyszerre két állami bank eladására készül, és már vannak is potenciális vevők. „Aktívan készülünk az Ukrgazbank és a Szensz Bank eladására. Az ezzel kapcsolatos érdeklődések tavaly év végén érkeztek” – írja az Ukrán Pravda gazdasági szekciója. A miniszterhelyettes nem közölte a külföldi érdeklődők nevét, de állítása szerint azok „nyomják” az államot az eladás gyorsítása érdekében.

Az érdeklődők sürgetik az eladást

A nyilatkozat nagy szkepticizmust váltott ki szakértői környezetben. A lap által megkérdezett piaci szereplők többsége úgy véli, hogy a kormányzati tisztviselők némileg túloznak, inkább a vágyálmaikat közölték, amikor a két állami bank privatizációja iránti érdeklődésről beszélnek. Ám kiderült, ez nem így van.

Túl nagyra hízott az ukrán állam a bankszektorban

Az ukrán állam gyakorlatilag monopolhelyzetben van a helyi bankpiacon. Az állami bankok az állami kedvezményes hitelprogramok legnagyobb résztvevői, és a költségvetés legnagyobb hitelezői. Ezek „diktálják az időjárást” a betéti piacon, a lakossági devizapiacon és a hitelezési szektorban. Ám abból az öt bankból, amelyeket jelenleg a Pénzügyminisztérium által képviselt Miniszteri Kabinet irányít, mindössze kettő volt az alapításakor is az államé. Ezek – Oscsadbank és Ukrekszimbank – mellé az állam 2009-ben szerezte meg államosítással az Ukrgazbank 94,94 százalékát, 2016 végén a PrivatBankot és 2023 júliusában a Szensz Bankot. Mindez Ukrajnának összesen 370 milliárd hrivnyájába került. Ez év elején az ukrán lakosság számláin lévő pénz 63,2 százaléka állami bankoknál volt.

Továbbra is fennáll az állami bankpiaci részesedés növekedésének kockázata, mert az Ukrposta és a KMDA már bejelentette egy hitel- és pénzintézet megvásárlásának szándékát. Ezeket az elképzeléseket azonban nem támogatják a szabályozó és a nemzetközi partnerek, különösen az IMF. A piac koncentrációja kellemetlen következményekkel jár. Egy ilyen piac versenyképtelenné válik – mutat rá a lap –, így nem meglepő, hogy már több mint egy éve terítéken van az állami bankok privatizációja.

Kik lehetnek az érdeklődők?

A lap felidézi, hogy a lengyel Grupa Polsat Plus még az államosítás közlése előtt bejelentette, hogy meg szeretné venni a Szensz Bankot. Az ügyletet azonban a szabályozó hatóság (NBU) nem hagyta jóvá. A hatóság nem hivatalosan kifejtette, hogy a lengyel befektetőnek a bank névleges tulajdonosaként kellett volna eljárnia, de az ügylet valójában Friedman és Aven kísérlete volt arra, hogy az ukrán eszközt a tulajdonukban tartsák.

Az államosítás után a Dragon Capital befektetőtársaság (a UP tulajdonosa) is jelezte, hogy részt venne a Szensz Bank privatizációjában, és a szándékát máig nem adta fel. Ám a lap által megkérdezett elemzők többsége nem hisz abban, hogy külföldi tulajdonosokhoz kerülhetnek ukrán állami bankok.

Képbe került az OTP 

Más elemzők úgy vélik, hogy a lehetséges külföldi befektetők egy része már közelről megnézhette az állami bankokat, amit a kormány valódi érdeklődési szándéknak vett. Ezt támasztja alá, hogy miközben a pénzügyminisztérium az ősz óta tájékoztat az érdeklődők bankvásárlási szándékáról, ilyen szándékról január végéig hivatalosan senki nem tájékoztatta az NBU-t. A lapnak nincs tudomása arról sem, hogy az ukrán kormány tájékoztatta volna az IMF-et bankeladási terveiről (de a pénzügyminisztériumtól még választ vár ennek kapcsán), viszont úgy értesült, hogy nyugati bankcsoportok valóban érdeklődnek az állami bankok iránt, legalábbis a Szensz Bank iránt. A vevőjelölt az ukrán piacon már működő magyar OTP Bank Nyrt. csoport. Az OTP ukrajnai leányvállalata azonban nem volt hajlandó válaszolni az Ukrán Pravdához tartozó Gazdasági Pravdának az esetleges üzletkötéssel kapcsolatos megkeresésére, mondván nem jogosult kommentálni a csoport szándékait.

Mindazonáltal, ha ez az üzlet létrejön, és az ukrán OTP-t egyesítik a Szensszel, akkor az új bank a nettó eszközállománya alapján a negyedik legnagyobb bank lehet Ukrajnában, a Privatbank, az Oscsadbank és az Ukrekszimbank mögött. Azonban, ha valós az OTP érdeklődése, akkor a Szensz Bank esetleges eladása nehézségekbe ütközhet amiatt, hogy a magyar csoport továbbra is működik Oroszországban – veti fel a cikk –, emiatt szerepelt a háborút támogató cégek között. A bankot azonban 2023 októberében Magyarország kérésére levették erről a listáról.

Az Ukrgazbank kevésbé lehet kapós

A befektetők érdeklődése az Ukrgazbank iránt kevésbé tűnik reálisnak. Egy megújuló energiaforrásokra szakosodott zöldbank üzleti modelljét próbálta felépíteni, de csak a pénzmosás kapcsán emlékeztek rá, ami miatt eljárás is indult a korábbi vezetője, Kiril Sevcsenko ellen.

Az Ukrgazbank ára 150 millió euró vagy körülbelül 6 milliárd hrivnya lehet a lap levezetése szerint, míg a Szensz Bank ára 6-12 milliárd hrivnya. Az Ukrgazbank tavalyi nyeresége 4,7 milliárd hrivnyva volt, a Szensz Banké körülbelül 5 milliárd hrivnya.