Vagyongyarapodás súlycsökkentésből – bevált a Novo Nordisk receptje

Ahogy fogynak a páciensek, úgy nő a Novo Nordisk nyeresége, s ennek köszönhetően az árfolyama is, amelynek alapján a dán gyógyszergyártó számított piaci értéke meghaladta az 500 milliárd dollárt. A Wegovy és az Ozempic fogyasztószerei révén pár év alatt világhírnevet szerzett társaság szerdán először lépte át az 500 milliárd dolláros álomhatárt, s rögtön 11 milliárddal e feletti kapitalizációval zárta a napot a koppenhágai tőzsdén. 

Ezt a mérföldkövet második európai cégként hagyta maga mögött, a luxusipar globális piacvezetőjeként ismert francia LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton után, amely tavaly jutott a csúcsra, onnan ereszkedett vissza egészen tegnapi 418 milliárd dolláros szintig, de ezzel is stabil második az európai vállalatok körében – írja a Bloomberg. A mezőny széthúzódására jellemző, hogy a top 10-be már 141 milliárd dollárral is be lehetett kerülni, ma a német Siemens ipari konszern ér ennyit. 

A profiteső idén sem áll el          

A Novo Nordisk a súlycsökkentő gyógyszerei iránti kereslet megugrásának és alkalmazhatósági területüknek a szív- és érrendszeri betegségekre való várható kiterjesztésének köszönhetően az utóbbi négy hónapban pakolt bő százmilliárd dollárt a piaci értékéhez. Az igazi nagy dobást a tesztelések kiértékelését követő hivatalos hatósági elismerés jelentheti a Novo Nordisk számára, új terápiás területeket megnyitva sztárgyógyszerei előtt. 

Amerikában június táján, Európában és Kínában a második fél évben kaphat ehhez is zöld jelzést a dánok gyógyszere. Gyorsjelentése szerint a Novo Nordisk tavaly 33,67 milliárd dolláros bevételhez jutott, ez 31 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. 

A cég idén 18–26 százalékos forgalombővülésre számít, profitja pedig harmadával nőhet. A Novo Nordisk már jó ideje nem győzi kielégíteni a fogyasztói keresletet, ezért tavaly 8,7 milliárd dolláros kapacitásnövelő beruházási programot indított.      

Gigantikus különbségek alakultak ki           

A Novo Nordisk négy hónap alatt elért százmilliárd dolláros plusza elismerendő teljesítmény, de kismiska ahhoz képest, amit a mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatásához nélkülözhetetlen csipeket gyártó amerikai Nvidia produkált, amely ugyanezen az időtávon 500 milliárd dollárt erősödött, azaz csak a növekményből zsebre tudta volna vágni a Novo Nordisk egészét. Legalábbis elméletileg.

A hírügynökség szerint ez egyben rávilágít arra, mekkora különbség van az amerikai és az európai tőzsdék árazása között. A Novo Nordisk és a csipgyártó készülékekeiről ismert holland ASML úgy tört fel az európai megacapok közé, mint a talajvíz. Tette ezt egy olyan piacon, amelyet a közelmúltig a lassú növekedési tempóra átálló bankok, nyersanyag- és fogyasztási cikkek gyártói uraltak.

A technológiai területen az európai piac legnagyobb húzóneve kétségtelenül a jelenleg mintegy 343 milliárd dollárt érő ASML. A vállalat annak köszönheti gyors felemelkedését, hogy berendezéseit nem tudják nélkülözni az ultramodern csipgyártásban, de amerikai méretekben így is kis halnak számít, hiába duplázódott meg tavaly a cég értéke.

A New York-i parketten eközben már hatnál jár az ezermilliárd dollárnál is többet érő cégek száma, s az Apple-t megelőző, abszolút első Microsofté nemrég a 3000 milliárdos határon is átkukucskált, onnan csorgott vissza 2954 milliárd dollárig. 

A vállalat részvénypiaci ralijának szintén a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések ágyaztak meg. Az arányokat jól jellemzi, hogy a Microsoft annyit ér, mint az európai top 10 vállalat együttvéve.

– ismeri el a Peter Garnry, a Saxo Bank részvénystratégiáért felelős vezetője. Szerinte az a kérdés, hogy ez a jövőben meg tud-e változni, de ehhez ő sem merne tippeket adni.

Technológiai szakadék a tőzsdék között      

Európa tőzsdéi a technológiai boomból nem sokat profitáltak, a kínálatot továbbra is a pénzügyi és ipari részvények túlsúlya jellemzi, miközben a térséget összességében a gyenge gazdasági növekedés köti gúzsba. 

Ez meglátszik a vállalati profitok alakulásán is. Amíg az utóbbi tíz év alatt az európai tőzsdecégek nyeresége átlagosan 60 százalékkal nőtt, azalatt az amerikaiaké megduplázódott. Az értékeltségi olló is szétcsúszott, az európaiaknál az árfolyam és az egy részvényre eső várható nyereség hányadosa 27-es P/E-rátát ad ki, addig Amerikában 32-szeres ez a mutatószám.

– szűri le a következtetést Hani Redha, a Pinebridge Investments portfóliómenedzsere. Peter Garnry szerint azonban a dolgok gyorsan változhatnak. Az egészségügyi, robotikai és energiatechnológiai szektor vállalatait emeli ki, mint potenciális jövőbeli nyerteseket, amelyek felvirágoztathatják az európai tőzsdéket.  

A történelem egyvalamire megtanított minket: arra, hogy a mostani top 20 vállalatból két évtized múlva nagy valószínűséggel csak hírmondók maradnak, a piac ennyi idő alatt teljesen átrendeződik. A kérdés szerinte az, hogy a több évtizedes európai lemaradást a vállalati szféra egyáltalán le tudja-e dolgozni, s ha igen, akkor mennyi idő alatt.