Befékeztek a sógorok, a vert mezőnyben a bécsi tőzsde

Miközben az amerikai és a német tőzsdeindexek, sőt a BUX is mindenkori csúcsuk közelében tartózkodnak és éves szinten, sőt még az előző évi záróértékükhöz mérten is sokat erősödtek, az osztrák börze mintha Csipkerózsika-álomba merült volna.

Ausztriában sincs hiány külső sokkokból

Míg ugyanis a bécsi tőzsde vezetőindexe, az ATX december vége óta 0,2 százalékkal, 3405 pontra gyengült, ezalatt a BUX 8, a DAX 7,3, a Dow Jones pedig 3,5 százalékkal erősödött. Éves szinten is hasonló a helyzet, hiszen míg a pesti tőzsde vezetőindexe 57,5 százalékkal értékelődött fel, a DAX 18 százalékkal, a Dow pedig 21,5 százalékkal emelkedett, a sógorok vezető börzemutatója csupán egyetlen százalékkal keveredett feljebb.

A fenti képlet első látásra azért meglepő, mert a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború kitörése, azt követően pedig a száguldó infláció és az energiaársokk alapvetően hasonló nehézségek elé állították a nemzetgazdaságokat, különösen a régióban. 

Makrogazdasági szinten az osztrák gazdaság technikai recesszióba került a tavalyi II. és III. negyedévben – bár az év utolsó negyedében már kilépett belőle –, és éves szinten is 0,8 százalékkal zsugorodott a GDP-je.

Eközben az infláció is lassabban húzódik vissza Ausztriában, mint Németországban, vagy akár hazánkban. A szomszédban persze 2023-ban sokkal kedvezőbb volt a helyzet ezen a fronton, mint nálunk, hiszen az Osztrák Nemzeti Bank szerint 11 százalék volt az éves fogyasztói áremelkedés, azaz mintegy 6 százalékkal volt alacsonyabb, mint a magyar, ám a csökkenés üteme idén év elején jóval lassabb volt odaát, a hazai 3,7 százalékkal szemben Bécsben 4,3 százalékos inflációt mértek februárban.

A bécsi központi bank szerdán kiadott, friss előrejelzése azonban óvatos optimizmust tükröz. Az inflációs ráta 2024-ben várhatóan 3,6 százalékra csökken, amit 2025-ben 2,7 százalékos, 2026-ban pedig 2,3 százalékos áremelkedési ütem követhet. Ezzel párhuzamosan pedig a növekedés is visszatérhet, idén még 0,5 százalékot, jövőre viszont már 1,8 százalékot várnak – írja a Vindobona osztrák hírportál.

Mivel pedig a befektetők elsősorban a jövőre fókuszálnak, valószínű, hogy az ATX-et sem a tavalyi inflációs, illetve recessziós adatok húzzák vissza. Ehelyett inkább arról van szó, hogy néhány egyedi sztori árnyékolta be a bécsi tőzsde teljesítményét.

Több egyedi sztori fogta vissza a bécsi tőzsde teljesítményét

• Itt van például az osztrák tőzsdeindex egyik legnagyobb forgalmú vállalata, a Verbund, Ausztria legnagyobb áramtermelő, és -szállító vállalata, amelynek részvénykurzusa az elmúlt 12 hónapban közel 10 euróval, 69 euró alá esett, pedig a cég EBITDA-ja tavaly 42 százalékkal, adózott eredménye 32 százalékkal nőtt. A befektetők azonban attól tartanak, hogy a magas infláció nyomán megugró árak miatt rendkívül költségessé válhat a társaság tervezett átalakítása megújuló energiát termelő vállalattá, de az elkerülhetetlen béremelések is rontanak a sok munkavállalót foglalkoztató cég renoméján.
• Szintén visszafogta az ATX erősödését a tőzsdei forgalom szempontjából ugyancsak a felsőházban helyet foglaló OMV is. Az olajtársaság tavalyi eredményei meglehetősen vegyesek voltak. A bevételei 37 százalékkal, míg nettó profitja 63 százalékkal zuhant, ám üzemieredmény-soron 6 milliárd eurót, azaz minden idők második legjobb eredményét gazdálkodta ki a cég. Az OMV-nél is rengeteg pénzt emészt fel viszont a folyamatban lévő zöld átalakulás, ami visszatarthatja a befektetőket.
• Gyakorlatilag megfeleződött a cellulózszálakat gyártó Lenzing árfolyama. A cég még nem közölte éves gyorsjelentését, ám már felhívta a befektetők figyelmét, hogy romló piaci kilátásai miatt és a számára fontos nyersanyagok extrém drágulása következtében több száz millió euróval csökkenhetnek az eredményei.
• Több mint 14 százalékkal esett 1 év alatt az acélgyártó Voestalpine kurzusa is. A legmodernebb gépekkel ellátott vállalatnál egyszerűbb a képlet, minden soron jelentősen romlottak a tényszámai üzleti éve szeptember végén lezárt első felében. A menedzsment pedig továbbra is gyenge kereslettel és az egyre fokozódó kínai verseny miatt nyomott eladási árakkal számol.
• Az amerikai tech-szektor szárnyalása dacára nagyot bukott az osztrák AT&S is. Míg egy éve még 26 euró körül forogtak a részvényei a bécsi parketten, csütörtökön már 17,50-et sem értek. Európa legnagyobb, nyomtatott áramköri kártyákat gyártó vállalata hiába ontja a kedvező híreket az utóbbi időben, úgy mint malajziai üzemnyitás vagy javuló piaci kilátások, a részvény nem tud kiszabadulni a negatív trendből, mióta január derekán profitfigyelmeztetést adott ki a cég.

Hol a legkedvezőbb az osztalékhozam?

Az egyedi sztorik által visszafogott osztrák tőzsdeindex, illetve néhány részvény éppen a későn jövők előnye miatt lehet érdekes, mivel a Wall Streeten, illetve Frankfurtban is egyre többen beszélnek buborékról. Bécsben viszont rendkívül kedvezővé vált egy jó pár papír osztalékhozama, az idei évben várható osztalékot a jelenlegi árfolyamhoz mérve.

Közülük jelenleg a Raiffeisen (RBI) kínálja a legnagyobb, 16,6 százalékos hozamot, ám ezzel a papírral kapcsolatban óvatosságra int, hogy a bankot Ukrajna feltette a háború szponzorainak a listájára, és állítólag az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt rá oroszországi bankjának a tevékenysége miatt. Bár az utóbbi hírt cáfolta a bank. Éppen ez a közelmúltbeli affér okozta egyébként a részvény beszakadását a hét elején, aminek következtében az osztalékhozama ilyen kedvezővé vált.

Kevesebb rizikóval járna az osztrák posta (Österreichische Post) 11,8 százalékos hozamot termelő részvényeinek a megvásárlása, vagy a pesti tőzsdén is megvehető Vienna Insurance (osztrák tőzsdén: 9,8 százalékos hozam).

Az első 5 részvény listájára pedig még felfér az OMV (8,5 százalék), illetve a Bawag (6 százalék) bankholding is, amely mellesleg Ausztria legnagyobb és legtőkeerősebb – Németországban és Svájcban is érdekeltségekkel rendelkező – pénzügyi cégcsoportját fogja össze.