Washingtonnak nem tetszik a Raiffeisen üzlete

Az Egyesült Államok figyelmét is felkeltette a Raiffeisen Bank és Oleg Gyeripaszka orosz oligarcha üzlete, melynek keretében a bank megvásárolná a szankcionált oligarcha részesedését a Strabagban.

Az amerikai beavatkozás hatására akár az egész üzlet – mely az egyik legnagyobb nyugati–orosz megállapodás a háború kirobbanása óta – is kútba eshet. Az ügylet során a Raiffeisen nem közvetlenül Gyeripaszkától, hanem egy hozzá köthető cégtől venné meg az osztrák építőipari cégben fennálló részesedést.

Washington összevonja a szemöldökét

Azonban a Raiffeisen hiába próbálta meg úgy feltüntetni a decemberben bejelentett, milliárd eurós üzletet, mint ami az Oroszországban rekedt nyugati vagyont hozza haza, miközben oldja a köteléket, az amerikaiak aggodalmait nem tudta elaltatni. 

Ha a Raiffeisen mégis megköti az üzletet, úgy a pénzintézet büntetésre számíthat Washingtontól. Éppen ezért az osztrák hatóságok is vonakodnak megadni a zöld jelzést a tranzakció megkötéséhez – tudta meg a Reuters.

Az osztrák bank szóvivője szerint a pénzintézet lelkiismeretesen igyekszik minden szabályt betartani és az ügylet kapcsán az amerikai pénzügyminisztériummal és a szankciók betartásáért felelős hivatallal, az OFAC-cal is kapcsolatban áll. Ez utóbbi listájára került fel az időközben Magyarországról távozó Nemzetközi Beruházási Bank is. Hozzátette, hogy a Raiffeisen nem kíván szankciókat sérteni és magát sem tenné ki a büntetőintézkedések veszélyének. Gyeripaszka szóvivője szerint pedig a kérdéses vállalat fölött az oligarcha nem gyakorol ellenőrzést.

Bécs és Moszkva jó viszonya még a hidegháborúban kovácsolódott

Két évvel az Ukrajna elleni inváziót követően a Raiffeisen folytatólagos oroszországi jelenléte jelzi az orosz–osztrák kapcsolatok mélységét is, mely még a szovjet időszakra nyúlik vissza, amikor a semleges Ausztria jó kapcsolatokat alakított ki Moszkvával. Ekkoriban épült az Ausztriát elérő orosz gázvezeték is.

Noha nem a Raiffeisen az egyetlen nyugati bank Oroszországban – elég, ha a magyar OTP-re gondolunk, de az olasz Unicredit is jelen van az országban –, jelentősége messze az osztrák pénzintézetnek a legnagyobb. A banknak 2600 vállalati és 4 millió lakossági ügyfele van Oroszországban, ahol 10 ezer alkalmazottat is foglalkoztat. A Raiffeisen ezért kulcsszerepet tölt be azoknak az oroszoknak az életében, akik dollárt vagy eurót szeretnének külföldre küldeni.

A Raiffeisen orosz üzletága kapcsán a hatóságok is vizsgálódnak, köztük az OFAC is. A bank ügyleteit ezentúl az amerikai igazságügy-minisztérium bűnügyi osztályán belül a bank integritási részlege is vizsgálja, miközben vezető igazságügy-minisztériumi tisztviselők is gyakran látogatnak Bécsbe, hogy a kérdéseket megvitassák.

Ausztria nem biztos, hogy ezt az üzletet is megvédi

Mindeddig az osztrák hatóságok síkra szálltak a Raiffeisen oldalán, mivel úgy látják, hogy Washington egy kis, semleges országot igyekszik fegyelmezni, ám nem biztos, hogy a Strabag-üzletet is védelmükbe veszik. 

Az Európai Unió szankcióit felügyelő Európai Bizottság szóvivője szerint tudnak a tranzakcióról, amivel kapcsolatban felvették a kapcsolatot az osztrák hatóságokkal, de választ még nem kaptak.

A bizottság emellett az amerikai hatóságokkal is szoros kapcsolatot ápol. Hozzátette, hogy álláspontjuk szerint a szankciók miatt befagyasztott vagyonelemeknek úgy is kell maradniuk, tehát tilos az azokat érintő üzlet.

A közelmúltban az osztrákok sikeresen nyomást gyakoroltak Ukrajnára, melynek eredményeként a bank lekerült a háborút támogató cégeket felsoroló ukrán feketelistáról, amiért cserébe Bécs rábólintott a legutóbbi szankciós csomagra. A hírek hatására bezuhant a Raiffeisen részvényeinek is az árfolyama, mely egy ponton 15 százalékos veszteséget is jelzett, ám később ebből valamennyit le tudott dolgozni.

Bár a Raiffeisen a háború kitörése után jelezte, hogy kivonulna Oroszországból, ezt megtenni nem annyira könnyű, így azóta sem tudott lépni a kérdésben.