Bennfentesek shortolják a Richter-papírokat

Miközben számos elemzői vélemény és iparági összehasonlítás szerint is a magyar tőkepiac messze legalulértékeltebb részvénye a Richter, valaki, vagy valakik szokatlanul nagy short-pozíciót összeállítva várják a papír esését.

A Világgazdaság is foglalkozott azzal a múlt héten , hogy szinte mindegy, hogy melyik mutatót vizsgáljuk, akár a részvény árfolyamát vetjük össze a megtermelt, vagy idén elérhető adózott profittal, akár az EBITDA-t hasonlítjuk össze a vállalat értékével, mindenképp alacsony értékek adódnak – szóval sokak szerint bántóan olcsó a részvény.

Mielőtt a Richter bejelentette a 2023-as profit terhére javasolt osztalékfizetési szándékát (423 forint jutna minden részvényre, feltéve ha a közgyűlés megszavazza) az árfolyam nem festett biztatóan, látótávolságba volt már a 9000 forintos szint, innen pattanva azonban a múlt hetet 9260 forinton sikerült zárni.

Nincs szó akkora volumenről, amit már be kellene jelenteni a Magyar Nemzeti Banknak és azt sem lehet tudni, hogy egy vagy több befektető shortolja a Richtert. Annyi biztos, hogy a késleltetett adatok szerint, március 15-én 282 ezer darab volt a nyitott shortállomány, ami akkor 7,55 millió dollárt tett ki.

Tavaly egyáltalán nem volt jellemző, hogy érdemeben a Richter részvények esésére spekuláltak volna befektetők, idén viszont január közepétől két hónap alatt egész tisztességes mennyiség épült fel. A 282 ezres darabszám a 70 százalékos közkézhányad (130 millió darab) 0,22 százalékát teszi ki, a teljes kibocsátott mennyiségnek pedig a 0,15 százalékát. 
A magyar jegybank felé akkor kell bejelenteni a short selling pozíciót, ha az egy kézben lévő (például egy hedge fund) shortállomány eléri a kibocsátott részvényszám fél százalékát. Ez a Richternél 930 ezer darabot jelentene: volt már példa egyébként hasonlóra, 2018 elején két befektetői csoport is elérte a bejelentési küszöböt. Csakhogy akkor volt magyarázat árfolyamesésre játszani:

1, az akkori vezető termék Esmya-ról előtte érkezett bejelentés, hogy májproblémákat okozhat – a készítményt végül kivezették, de a Richter gondoskodott helyettesítő termékről, ami sikeres

2, piacon volt egy speciális intézményi magyar állampapír , amelyhez egy opció is tartozott, a futamidő utolsó 6 hónapjában a kötvényt Richter részvényre lehetett cserélni, előre rögzített áron. Akkoriban a piaci ár már többszáz forinttal meghaladta az opcióban rögzített piaci árat, vagyis a kötvénytulajdonosoknak megérte volna élni a cserével, de még messze volt a futamidő vége. Ezt a még nem realizálható nyerőt azonban sokan nem szerették volna kiengedni a kezükből, ezért egy Richter-short ügylettel egyszerűen befixálták a nyereséget.

Mi az a shortolás?

A shortolás lényege annyi, hogy valaki árfolyamesést vár és ezen szeretne keresni. A Richter példájánál maradva annyi az eljárás, hogy a befektető egy banktól, vagy befektetői szolgáltatótól kölcsön kér részvényeket, például 100 darabot és azt eladja a tőzsdén egyenként például a legutóbbi zárón, 9260 forintért, vagyis 926 ezer forintja lesz. Innen indul a türelemjáték, ha valóban lefelé indul az árfolyam, a pozíciót érdemes lezárni, a tőzsdén alacsonyabb áron visszavett papírokat pedig vissza lehet adni a kölcsönadónak. Ha például 9 ezer forinton történik a shortpozíció zárása, akkor az ügylet 26 ezer forint nyerővel zárul. Veszteséget akkor hoz a shortolás, ha az árfolyam emelkedik, mivel csak egyre és egyre magasabb áron lehet a korábban eladott részvényeket visszavásárolni.