Japánok és európaiak rázhatják fel a pangó amerikai kötvénypiacot

Állampapírpiaci aggodalmat keltett a tengerentúlon a múlt heti, vártnál magasabb inflációs adat. Pláne, hogy elég lanyha kereslet mutatkozott a 10 éves kincstárjegyek 39 milliárd dolláros kínálata iránt, de a hároméves és 30 éves kincstárjegyek aukciói sem hozták lázba a befektetőket. 

Májusban újabb 386 milliárd dollárnyi kötvényt bocsátanak a piacra. És a Wall Street várakozásai szerint, ez a kibocsátási ütem folytatódik, függetlenül attól, hogy ki nyeri a novemberi elnökválasztást. Bár sikertelen kötvényaukciókra csak kevesen fogadnak, sokan tartanak attól, hogy a kincstárjegyek túlkínálata rossz hatással lesz más piacokra, s növeli az állam hitelfelvételi költségeit.

A kötvénypiaci óvatosság azt árazza, hogy az infláció még korántsem szelídült meg, ezért az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve hónapokig, esetleg évekig több évtizedes csúcson tartja a kamatlábakat. A 10 éves referencia-államkötvény hozama, melyhez a jelzáloghitelektől a vállalati hitelekig szinte minden hitelráta igazodik, 4,5 százalék közelében zárta a hetet, alig távolodva a tavaly októberi 5 százalékos csúcstól. 

– mondta James St. Aubin, a Sierra Mutual Funds befektetési igazgatója, hozzátéve: a friss fogyasztói árindex megváltoztatta a többségi véleményt arról, hogy merre tart a Fed politikája. 

Az amerikai kincstárjegyek kibocsátása robbanásszerűen megnőtt a világjárvány kezdete óta. Az idei év első három hónapjában az Egyesült Államok 7200 milliárd dollár adósságot adott el, ami a valaha mért legnagyobb negyedéves összeg. Meghaladja a 2020 második negyedévi értéket is, amikor a pandémiás élénkítési hullámot finanszírozták. Tavaly rekordösszegű, 23 ezermilliárd dolláros volt a kibocsátás. 

Már tavaly év végén is voltak keresleti problémák, de akkor a pénzügyminisztérium azzal enyhítette a feszültséget, hogy az amerikai hiányt rövid lejáratú adóssággal finanszírozta. Amit segített a Fed közeli kamatvágásába vetett befektetői hit. Ám ezek a remények mára elpárologtak.

A kongresszusi költségvetési hivatal előrejelzése szerint a költségvetési hiány az Egyesült Államokban a GDP 5,6 százalékáról 6,1 százalékára nő a következő évtizedben. A lakosság adóssága pedig 28 ezermilliárd dollárról 48 ezermilliárdra nő, szemben a tíz évvel ezelőtti 13 ezermilliárddal.

A Wall Street idén és jövőre sem számít arra, hogy a kincstár a hosszabb lejáratok felé mozdulna a kötvénykibocsátásban. Miközben az Egyesült Államok fennálló adósságának nagyjából egyharmada az idén lejár, vagyis meg kell birkózni a 8900 milliárd dollárnyi kötvény refinanszírozásával is, ami rekordösszeg. Kérdés, hogy ki veszi meg a kötvényeket.

Sanszos, hogy 

hogy havi 30 milliárddal szűkítse a kötvénykínálatot a piacon. 

Amerika másik reménye japán és az európai befektetők lehetnek. Japánban még mindig zérusközeliek a kamatok, míg az EKB kamatvágása egyre jobban érik. Más szóval vonzók lesznek a dollárban jegyzett kockázatmentes befektetések.