Itt a szankciós meglepetés, nyugati bankként megérte Oroszországban maradni

Óriási nyereséget realizáltak tavaly az Oroszországban rekedt nyugat-európai bankok, akik ennek megfelelően rekordmennyiségű adót fizettek be az ország költségvetésébe. 

Azt persze meg kell jegyezni, hogy a kivonulás nem könnyű, elnöki engedélyhez kötött, így bármennyire is fogadkoztak a hitelintézetek, hogy Ukrajna megtámadása után minimalizálják az oroszországi kitettségeiket, sokan maradtak.

A Financial Times összesítése szerint a hét vizsgált bank – Raiffeisen, UniCredit, ING, Commerzbank, Deutsche Bank, Intesa Sanpaolo, OTP – együtt több mint 3 milliárd euró nyereségről számolt be, a 2021-es érték triplájáról. 

A szankciók ellenére óriási adót fizettek a nyugati bankok

Ebből a bankok 800 millió eurót (310 milliárd forintot) adóztak, itt négyszeres a növekedés, s az összesítés nem is tartalmazza az amerikai bankok (Citi, JPMorgan) befizetéseit. Ekkora szintű adóbevétel a statisztikákban is meglátszik, Oroszország nem-energetikai költségvetési bevételeinek 0,4 százalékára rúgtak a banki befizetések – 

Az orosz piacon maradt bankok egyrészt a magas kamatszint miatt értek el kiugró profitot, másrészt azon is nyernek, hogy számos orosz bankot nemzetközi szankció sújt, akik nem férnek hozzá a nemzetközi fizetési rendszerekhez. 

Az osztrák Raiffeisen irgalmatlan nagy profitot ért el: nem véletlen állták az össztüzet

A legnagyobb kitettség az osztrák Raiffeisené, tavalyi orosz profitjuk 1,8 milliárd euró volt, a teljes bankcsoport nyereségének a fele. A normál adón túl 47 millió euró extraprofitadót is kivetettek a Raiffeisenre. Elméletileg ők is a kivonulást szorgalmazzák, érzik magukon az erre vonatkozó nyomást az Egyesült Államokból is, s a hitelezési aktivitást is jelentősen visszafogták (a hitelportfólió a felére csökkent a 2022 elejihez képest), ugyanakkor a Financial Times szerint a Raiffeisen oroszországi álláshirdetései inkább arról szólnak, maradnának. 

A legközelebb a kivonuláshoz az Intesa áll, s az OTP-nél is napirenden van, Csányi Sándor elnök-vezérigazgató terve az, hogy ha ajánlatot kapnak a könyv szerinti érték 50 százalékán, akkor odaadják az orosz leánybankjukat. 

De az igazi varázsló mégiscsak a Citi: az Egyesült Államok negyedik számú hitelezője azután ért el tavaly 149 millió dolláros profitot, hogy már a lakossági és vállalati üzletágát is megszüntette Oroszországban. 

Az FT-nek nyilatkozó orosz bankszakértő szerint az ottani jegybanknak is érdeke, hogy legalább mutatóban maradjanak nyugat-európai vagy amerikai bankok, szükség van rájuk, annyira kevés a nem-szankcionált pénzintézet. 

A bankok maradása mellett szól, hogy a 16 százalékos alapkamat mellett rengeteget keresnek a változó kamatozású hiteleken, s nyernek a betétesek pénzén is, hiszen azt magas kamaton helyezhetik el a jegybanknál.