Tesco: lenyomták az Aldit, de nyereségük megfeleződött a régiónkban

Nem érezte meg a Tesco nyeresége a válságot, a csúcsra szökött inflációt és a német diszkontok előretörését. A piacvezető brit kiskereskedelmi lánc a február 24-ével zárult 2023/24-es pénzügyi évében 2,76 milliárd fontos üzemi eredményt ért el, tízmillió fonttal meghaladva az LSEG elemzői konszenzusát (1 font = 456,6 forint). A megelőző üzleti évben 2,49 milliárd fontos üzemi nyereséget mutattak ki.

A részvényesek megnyugtatására közölték, hogy a most indult évben sem engedik a 2,8 milliárd font alá az üzemi profitot. A részvényárfolyam 1 százalékos erősödéssel honorálta a bejelentést. Az adók és üzemanyagok nélkül számított forgalom 7,4 százalékkal, 61,5 milliárd fontra ugrott. 

Célba vette a Tesco az Aldit

Az Egyesült Királyságban jobban pörgött az üzlet, ott 7,7 százalékos volt a bővülés. Ott a piacvezető kiskereskedelmi lánc az üzleti év végén 27,3 százalékos részesedéssel rendelkezett az élelmiszerpiacon, ami a Kantar számításai szerint 40 bázisponttal több mint egy évvel korábban. 

Bejött az a stratégiájuk is, hogy a legfontosabb élelmiszereiket az Aldi szintjére vitték le (Aldi Price Match), így meg tudták tartani a német diszkontlánccal kacérkodó árérzékeny vásárlóikat is. Ebben a nálunk is ismert Clubcard hűségprogram népszerűsége, az általa nyújtott árkedvezmények is nagy szerepet játszanak. 

Ez is nyilván belejátszik abba, hogy az Aldi piaci részesedése ezen az időtávon 9,9-ről 9,8 százalékra mérséklődött. Clubcarddal egyébként a brit Tesco-ügyfelek 87 százaléka rendelkezik. Éves szinten átlagosan 360 fontot tudnak megspórolni a hűségkártyájukat használó tescósok. Huszonkétmillió brit háztartásban használják a Clubcardot, ez 6,2 százalékos éves növekedés. 

A közép-európai régióban a Tesco forgalma 1,1 százalékkal nőtt csak, s árfolyamhatások nélkül számítva mindössze 90 millió fontos üzemi szintű profitot ért el, ami feleakkora, mint a megelőző évi. A közleményben ezt lakonikus tömörséggel a nyereséget felzabáló inflációval és a magyarországi kormányzati megszorító intézkedésekkel magyarázzák. 

Bekavartak a kormányzati intézkedések

Mint írják, a helyi szabályozási intézkedések, mint például a kiskereskedelmi adók, árstopok és az alapvető élelmiszertermékekre vonatkozó kötelező leértékelések, promóciók továbbra is nyomást gyakorolnak a működési költségeikre. 

A gyorsjelentés más vonatkozásban nem érinti Magyarországot, így azt majd az éves jelentésből tudhatjuk meg, hogy a hipermarketlánc milyen mutatókat ért el nálunk, egyáltalán pluszban volt-e a tárgyidőszakban.