Állampapírok: belenyúlhatnak a befektetők a régió mézesbödönjeibe

Bár az év második negyedében az állampapírok kínálata ismét enyhén csökkent az euróövezethez még nem csatlakozott közép- és kelet-európai országokban, az év hátralévő részében az ING már nem vár jelentős változást.

Csehországban és Romániában a havi átlagos kínálat nagyjából változatlan maradhat, miközben Magyarországon és különösen Lengyelországban a nyári hónapokban némi csökkenés jöhet, de ősztől Varsó ráléphet a gázra, rekordösszegű devizakötvény-kibocsátást vár a lengyelektől a holland elemzőcég.

Romániában lehet a legmagasabb a költségvetési hiány

A négy ország közül amúgy Romániában számít a legnagyobb, éves szinten 6,5 százalékos költségvetési hiányra az ING, ezért Bukarest becsült bruttó hitelfelvételi igényét 10 százalékkal, 209 milliárd lejre emelte, holott már eddig is 20 százalékkal túlteljesítették a finanszírozási tervet. A lejben kibocsátott és a lakossági kötvények azonban szinten maradhatnak.

Románia egyébként januárban, februárban és májusban három tranzakció keretében közel 12 milliárd dollárt gyűjtött már be az idén, ám ennek ellenére még egy 1-2 milliárd eurót bevonhat, hogy megbirkózzon a költségvetési nyomással, valamint a beérkező uniós pénzek időzítésének bizonytalanságával.

Lengyelország Szaúd-Arábiával vetekedhet az állampapírok kibocsátásában

Az ING szerint Lengyelországban lesz szükség idén a legnagyobb kibocsátásokra, olyannyira, hogy Varsó valószínűleg Szaúd-Arábiával versenyezhet a legnagyobb feltörekvő piaci államkötvény-kibocsátó címéért.

Az ING jelenleg 5,5 százalékos éves lengyel büdzsédeficittel számol – ami meghaladja a kormány 5,1 százalékos prognózisát –, mivel a havi költségvetési adatok megerősítik, hogy a kabinet előzetesen túlbecsülhette az áfabevételeket.

A Visztula partján a rendkívül laza költségvetési politika mellett a rekordszintű törlesztések is közrejátszhatnak abban, hogy a hitelfelvételi szükséglet minden eddiginél nagyobb mértékben növekedhet 2024-ben. Jó hír ugyanakkor, hogy a bruttó hitelfelvételi igény 69 százalékát már összeszedte a pénzügyminisztérium, habár az ING úgy véli, az előzetes tervekhez képest 14 százalékkal nagyobb összeget, 219 milliárd zlotyt (1 zloty = 90,9 forint) kell majd az országnak kötvénykibocsátással előteremtenie.

A devizapiacon is  erősen indult az év Lengyelországban, egy 8 milliárd dolláros és egy 3,75 milliárd eurós kibocsátást követően már el is érték a 12 milliárd dolláros szintet. Ez ugyan máris meghaladta a tavalyi 10 milliárd dollárt, és messze túlszárnyalja az elmúlt évtized 4 milliárd dolláros éves átlagát, ám év végére akár 20 milliárd dollárra is rúghat az idén kibocsátott állomány.

Már túl vagyunk a kibocsátások dandárján

Noha hazánkban a pénzügyminisztérium már 2,9 százalékról 4,5 százalékra emelte az éves hiánycélt, az ING szerint további fél százalékkal még nagyobb, azaz 5 százalékos lehet a deficit az év végére, ami nagyjából 400 milliárd forintos többletfinanszírozást igényel.

Eközben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) április elején frissített finanszírozási terve 13 százalékkal, 11 117 milliárd forintra emelte a várt bruttó hitelfelvétel mértékét. A pótlólagos szükségletet ráadásul főként forintkötvényekből fedeznék, ám az ÁKK növelte a tervezett devizakötvény-kibocsátást is, miközben csökkentette a lakossági kötvényekét.

Az ING szerint az ÁKK az első negyedévben felpörgetett kibocsátásokkal már jól felkészült a költségvetési hiánycél esetleges növekedésére és a tervezett idei forintkötvény-kibocsátás 57 százalékán már túl is vagyunk. Február vége óta pedig a kínálat havi 250 milliárd forint körül stabilizálódott.

Ami a devizás kibocsátásokat illeti, Magyarország a terv felett, januárban 2,5 milliárd dollár és 1,5 milliárd euró értékben értékesített kötvényeket, ezért noha az ÁKK áprilisban kissé felfelé módosította az eurókötvények idei évre tervezett kibocsátási összegét, továbbra is hangsúlyozza, hogy a második fél évben nem lesznek jelentős dolláros, illetve eurós kibocsátások, miközben kisebb szamuráj- vagy pandakötvényeket dobhatnak piacra az év későbbi szakaszában, sőt zárt körű kibocsátások és devizaalapú projekthitelek is színesíthetik a képet.

A csehek állnak a legkevésbé csehül, sőt

Csehországban első évébe lépett a költségvetési konszolidációs ciklus, és a prágai pénzügyminisztérium erőfeszítéseit továbbra is hitelesnek tartja az ING, jóllehet a kormányzó koalíció népszerűtlensége miatt nem zárhatók ki az engedmények.

Az év hátralévő részében az államháztartási hiány mérséklődésére és a kedvező törlesztési naptárra tekintettel a cseh kötvénykibocsátások jelentősen csökkenhetnek. Ezért az idei évre várt kínálatot 20 százalékkal, 318 milliárd koronára vágta vissza az ING.