Aligha kérdés: innentől papíron Elon Musk a Föld leggazdagabb embere, és az is marad jó ideig, miután saját kommunikációs csatornáján, az ex-Twitter X-en világgá kürtölte, hogy a részvényesek megszavazták az 56 milliárd dolláros gigabónuszát, amellyel a Bloomberg naprakész gazdagsági listája szerint 259 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezne. Ezzel alaposan rávert az eddig vezető 209 milliárd dollárral vezető Amazon-vezérre, Jeff Bezosra és a 206 milliárdos LVMH-tulajdonos Bernard Arnault-ra.
Ha jogerőssé válik a döntés, akkor Musk részesedése a Teslában a korábbi 13 százalékról 20 százalék fölé nő, amivel még határozottabban tudja érvényesíteni akaratát a vállalati stratégia kidolgozásában és végrehajtásában.
A csütörtöki Tesla-közgyűlésre előzetesen elektronikusan leadott szavazatok összesítéséből az is kiderült, hogy Musk még egy győzelmet aratott, a vele szemben „kekeckedő” delaware-i joghatóság alól kivonva a Teslát az óriásvállalat székhelyét Texasba, pontosabban Austinba helyeztetheti át, ahol a cég második amerikai Gigafactoryja működik.
Apróbb győzelem, hogy az igazgatóságban megerősítették posztján két eddigi Musk-bizalmast, közte Kimbal Muskot, Elon testvérét.
A hivatalos közgyűlési döntéseket magyar idő szerint ma este kilenc után ismertetik, addig egyébként a szavazóknak jogukban áll döntésüket megmásítani,
de Musk szerint olyan széles körű a a támogatottsága és a belé vetett bizalom, hogy ez gyakorlatilag kizártnak tekinthető.
Egy, az előzetes szavazási eredményt ismerő személy szerint a nagy intézményi befektetők és a kisbefektetők kombinációja hozta az áttörést.
A kisbefektetőre osztották ebben az esetben a „sötét ló” szerepét, a Teslában a többi nagyvállalatéhoz képest kiemelkedően magas, 43 százalékos részesedéssel rendelkező részvényesi csoportról nem lehetett eldönteni, melyik irányba húz.
Ráadásul a két neves és befolyásos, a kisrészvényesek navigálására és tájékoztatására hivatott tanácsadó társaság – a Glass Lewis és az Institutional Shareholder Services – egyaránt a kifizetés elutasítására biztatott, de ez nem jött ezúttal be. Az intézményi részvényesek eközben hallgattak, a norvég nyugdíjalap és a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjrendszere tette egyedül nyilvánossá, hogy a csomag ellen fog szavazni.
Ám a csata azonban ezzel még nem ért véget.
A Tesla a részvényesi szavazást azért tartotta, hogy megerősítse fellebbezését az ítélet ellen, amelyben a bíró az eszement összeg és az összeférhetetlenség mellett arra is hivatkozott, hogy az igazgatótanács nem tájékoztatta teljes körűen a részvényeseket a 2018-as bércsomag jóváhagyása előtt.
Még ha a részvényesek jóvá is hagyják a régi csomagot, nem biztos, hogy a delaware-i bíróság elfogadja, hogy a mostani szavazás érvényes volt
– mondta a Reutersnek Adam Badawi, a kaliforniai Berkeley Egyetem vállalatirányításra szakosodott jogászprofesszora.
Musknak hónapokat vagy éveket kell várnia arra, hogy jogilag is ratifikálják a bércsomagját, mivel mindig lesz egy részvényes, aki fellebbez az épp aktuális ítélet ellen, így az ügy garantáltan eljut delaware-i legfelsőbb bíróságig.
A csúcsprémium mellett kardoskodók legfőbb érve az volt, hogy a csütörtöki „népszavazás” kimenetelétől függ, Elon Musk a jövőben mennyi energiát tud (és szán) a Tesla újbóli felvirágoztatására. Az üzletember célzott rá, hogy
és más érdekeltségei egyre intenzívebb törődést igényelnek és bizony ennek a Tesla szenvedheti meg a kárát, ami ugye részvények értékcsökkenéséhez vezet, s miután a cég sohasem fizet osztalékot, a befektetésen realizálható hozamuk egyes-egyedül az árfolyammozgástól függ.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.