Gigabónusz: Musk bezsebelheti az 56 milliárd dollárt

Aligha kérdés: innentől papíron Elon Musk a Föld leggazdagabb embere, és az is marad jó ideig, miután saját kommunikációs csatornáján, az ex-Twitter X-en világgá kürtölte, hogy a részvényesek megszavazták az 56 milliárd dolláros gigabónuszát, amellyel a Bloomberg naprakész gazdagsági listája szerint 259 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezne. Ezzel alaposan rávert az eddig vezető 209 milliárd dollárral vezető Amazon-vezérre, Jeff Bezosra és a 206 milliárdos LVMH-tulajdonos Bernard Arnault-ra. 

Ha jogerőssé válik a döntés, akkor Musk részesedése a Teslában a korábbi 13 százalékról 20 százalék fölé nő, amivel még határozottabban tudja érvényesíteni akaratát a vállalati stratégia kidolgozásában és végrehajtásában. 

Gigabónusz: kiérdemelt vagy sem?

A csütörtöki Tesla-közgyűlésre előzetesen elektronikusan leadott szavazatok összesítéséből az is kiderült, hogy Musk még egy győzelmet aratott, a vele szemben „kekeckedő” delaware-i joghatóság alól kivonva a Teslát az óriásvállalat székhelyét Texasba, pontosabban Austinba helyeztetheti át, ahol a cég második amerikai Gigafactoryja működik. 

Apróbb győzelem, hogy az igazgatóságban megerősítették posztján két eddigi Musk-bizalmast, közte Kimbal Muskot, Elon testvérét. 

de Musk szerint olyan széles körű a a támogatottsága és a belé vetett bizalom, hogy ez gyakorlatilag kizártnak tekinthető. 

Egy, az előzetes szavazási eredményt ismerő személy szerint a nagy intézményi befektetők és a kisbefektetők kombinációja hozta az áttörést. 

A kisrészvényesek nem hallgattak a tanácsadókra

A kisbefektetőre osztották ebben az esetben a „sötét ló” szerepét, a Teslában a többi nagyvállalatéhoz képest kiemelkedően magas, 43 százalékos részesedéssel rendelkező részvényesi csoportról nem lehetett eldönteni, melyik irányba húz. 

Ráadásul a két neves és befolyásos, a kisrészvényesek navigálására és tájékoztatására hivatott tanácsadó társaság – a Glass Lewis és az Institutional Shareholder Services – egyaránt a kifizetés elutasítására biztatott, de ez nem jött ezúttal be. Az intézményi részvényesek eközben hallgattak, a norvég nyugdíjalap és a Kaliforniai Közalkalmazottak Nyugdíjrendszere tette egyedül nyilvánossá, hogy a csomag ellen fog szavazni.

A Tesla a részvényesi szavazást azért tartotta, hogy megerősítse fellebbezését az ítélet ellen, amelyben a bíró az eszement összeg és az összeférhetetlenség mellett arra is hivatkozott, hogy az igazgatótanács nem tájékoztatta teljes körűen a részvényeseket a 2018-as bércsomag jóváhagyása előtt.

– mondta a Reutersnek Adam Badawi, a kaliforniai Berkeley Egyetem vállalatirányításra szakosodott jogászprofesszora.
Musknak hónapokat vagy éveket kell várnia arra, hogy jogilag is ratifikálják a bércsomagját, mivel mindig lesz egy részvényes, aki fellebbez az épp aktuális ítélet ellen, így az ügy garantáltan eljut delaware-i legfelsőbb bíróságig. 

Több idő jut a Tesla felvirágoztatására 

A csúcsprémium mellett kardoskodók legfőbb érve az volt, hogy a csütörtöki „népszavazás” kimenetelétől függ, Elon Musk a jövőben mennyi energiát tud (és szán) a Tesla újbóli felvirágoztatására. Az üzletember célzott rá, hogy

• a SpaceX,
• a Neurolink,
• a Starlink,
• a Twitter (X),
• a Boring Company
• az xAI

és más érdekeltségei egyre intenzívebb törődést igényelnek és bizony ennek a Tesla szenvedheti meg a kárát, ami ugye részvények értékcsökkenéséhez vezet, s miután a cég sohasem fizet osztalékot, a befektetésen realizálható hozamuk egyes-egyedül az árfolyammozgástól függ.