Svájcban 25 bázisponttal, 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát. A kamatvágás után az euró-svájci frank kurzus 0,948-ról 0,954-ig szúrt fel. Londonban viszont az 5,25 százalékos alapkamat tartása mellett szavaztak. A döntést követően az euró-angol font 0,844-ről 0,845-ig araszolt, míg a kábelfont, azaz az angol font-amerikai dollár kurzus 1,270-ről 1,268-ra süllyedt.
Nem elég, hogy 25 bázisponttal, 1,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát, de a jegybankelnök azt is bejelentette, hogy amennyiben szükséges, készek beavatkozni a devizapiacon.
Miközben a Bloomberg előzetes konszenzusa kamattartást mutatott, a megkérdezett 28 elemző közül 12-en 25 bázispontos kamatvágást vártak, 16 elemző pedig úgy vélte, nem változik a kamatszint. Igaz, a határidős árazások 68 százalékos valószínűséggel mutattak kamatvágásra.
A frank a döntést megelőző hónapban több mint 4 százalékkal erősödött az euróval és több mint 3 százalékkal a dollárral szemben. A kamatcsökkentési ciklus márciusban kezdődött.
Az elemzők előzetesen szinte biztosra vették a kamattartást. Csak az volt kérdéses, hogy növekszik-e a kamatvágásra szavazó jegybankárok száma, miután legutóbb 2 szavazat érkezett a kamatcsökkentésre. Az infláció épp a mostani döntés előtt ért a jegybanki célszintre, májusban 2 százalékos volt az éves bázison számított áremelkedés üteme. A piaci árazások alapján az első kamatvágásra nagy valószínűséggel szeptember 19-én kerülhet sor, a font piaca ezért elsősorban a jegybanki kommunikációra figyelt.
A BoE végül a hetedik egymást követő ülésen is 5,25 százalékon tartotta az irányadó kamatát. És
még a szavazatok aránya sem adott eligazítást,
mert ahogy májusban, úgy júniusban is ketten szavaztak a kamatvágás mellett. De a jegybank legalább jelezte, hogy a következő hónapokban követhetik európai társaikat a hitelfelvételi költségek csökkentésében.
Meglepőnek tűnhet a londoni jegybankárok óvatossága, hiszen a Egyesült Királyság inflációja elérte a célszintet. Ám a csökkenés az elmúlt hónapokban nagyrészt a csökkenő energia- és élelmiszeráraknak tudható be, és a BOE attól tart, hogy
a szolgáltatások gyorsan emelkedő árai az év második felében visszaemelhetik az inflációs rátát
a cél fölé, s az árhullám újjáéledése tartós lehet, ha a bérek továbbra is gyorsan emelkednek.
A fejlett piacokon különös figyelem övezi az EKB és az amerikai Fed lépéseit. Elsőként a júniusban kamatot vágó európai jegybankárok léptek, ám meglepően szigorú, szinte héja kommunikáció kapcsolódott a döntéshez. Eközben az amerikai jegybankárok most elsősorban a lakhatási inflációval küszködnek, s a döntéshozók kamatpálya-várakozásait tükröző dotplot-tábla a kamatcsökkentési periódus őszi-téli startját tükrözi.
A visegrádi devizáknak jól jönnek a fejlett piaci kamatvágások.
Mert a forint is carry deviza, hasonlóan a zlotyhoz és a koronához. A carry trade ügylet esetében, ahogy a betétes kamatra tarthat igényt – a kölcsönvevő pedig tartozik is vele –, úgy a devizapiacon is kamatot fizetünk és kapunk, ha pozíciót nyitunk egy devizapárra. Aki forintot vesz euró ellenében, a forint- és az eurókamat különbözetét nyereségként könyveli el, ami enyhítheti az árfolyammozgás veszteségét vagy megfejelheti a profitját. Egy EKB-kamatvágás például a térségi devizák euróval szembeni kamatelőnyét növeli, ami megtámasztja az árfolyamukat, illetve tágítja a budapesti, prágai és varsói jegybankárok mozgásterét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.