„Az amerikai jegybank független szervezet, ezért elnökként soha nem avatkoznék bele a Fed döntéseibe” – mondta Kamala Harris alelnök újságíróknak Arizonában, utalva Donald Trump megjegyzésére. Trump a héten arról beszélt, hogy az elnöknek befolyásolnia kell a Federal Reserve döntéshozatalát.

Kamala Harris elnökként nem befolyásolná a Fedet / Fotó: AFP

A republikánus politikus azt is felidézte, hogy elnöksége alatt sok vitája akadt a központi bankot vezető Jerome Powellel. Powell azonban többször kijelentette, hogy a Fednek teljesen függetlenek kell lennie, mert csak így tudja teljesíteni a küldetését. Ezért a nemzeti bank csak azt veheti figyelembe egy döntésnél, hogy az amerikai gazdaság hosszú távú érdekeit szolgálja.

Ugyan Joe Biden nem próbált befolyást gyakorolni a Fedre, Powellre időnként nyomás nehezedik a közvélemény részéről. A múlt heti részvénypiaci zavarok után sok befektető szólította fel Powellt, hogy minél előbb kezdje meg a kamatvágást. Harris azt is elmondta a CNBC-nek, hogy a jövő héten kerül sor a gazdaságpolitikai programjának bemutatására.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenni a dráguláson, de ezt számos közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. A Fed 2022. március óta tizenegy kamatemelést hajtott végre, a központi bank tisztviselői tavaly július óta 5,25 és 5,5 százalék között tartják az irányadó rövid lejáratú rátákat.

A márciusi lazításra vonatkozó remények már elszálltak, azonban a befektetők egy ideig reménykedtek a júniusi vagy júliusi startban, most inkább a szeptember tűnik valószínűnek. Jerome Powell, az amerikai központi bank elnöke korábban többször kijelentette, hogy csak akkor lesz kamatcsökkentés, ha

az infláció visszatér a központi bank 2 százalékos céljához.

Az elemzők szerint idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bank vezetésével – már megtettek. Sőt, az Európai Központi Bank júliusban 25 bázisponttal, 4,25 százalékra mérsékelte az eurózóna irányadó kamatát, amivel kilenc hónap után enyhíteni kezdte a hitelfelvétel költségét a monetáris unióban. Az angol jegybank pedig 25 bázisponttal, 5 százalékra enyhítette a rátát.

A Magyar Nemzeti Bank még 2022 szeptemberében jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. Azóta több kamatvágást is végrehajtott, legutóbb július végén 6,75 százalékra mérsékelte a rátát az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint az alapkamat csökkentése idén tovább folytatódhat.

Az emelkedő kamatszint hazavágja a teljes európai ingatlanszektort

Az olcsó pénz korában csak úgy ömlött az európai ingatlanalapokba. A jegybanki kamatemelések hatására azonban egyre több helyen lehetett vonzóbb hozamokat találni, emiatt is nagy nyomás nehezedik az ingatlanpiacra és ezen belül az ingatlanalapokra. Németországban a legrosszabb a helyzet.