Újabb európai légitársaság landol a tőzsdén

Nagy ívű terveket sző a Baltikum vezető légitársasága, a lett AirBaltic, amely tőzsdére menetele előtt stratégiai partnert keres magának. Messzire nem kell mennie, a német Lufthansa csoport ugyanis kézenfekvő megoldásnak látszik, de Martin Gauss szerint még több nyitott kérdés is van: a lettek vezérigazgatója még azt sem árulta el a Reuters érdeklődésére, hogy partnerként valóban a Lufthansával tárgyalnak-e, de ez persze korábbi nyilatkozataiból kristálytisztán leszűrhető. 

Meglehet, hogy a cégvezető már a tőzsdei jelenléttel járó szigorú közzétételi és nyilatkozattételi kötelezettségek betartására edz, mindenesetre Gauss korábban azt mondta, hogy szerinte az AirBaltic egy napon egy nagyobb légitársasági csoport részévé válik, olyané, mint például a Lufthansa, de most úgy látja, hogy egy ilyesfajta integrációra öt éven belül nem sok esély mutatkozik. 

A Lufthansa lehet a lett légitársaság stratégiai partnere

Az elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO) előkészületei mindenesetre folynak, de sok részletet erről sem árult el a cégvezető. A stratégiai partner mellett több horgonybefektetővel is kapcsolatban vannak, ezek a társaságok vállalják, hogy segítik az AirBaltic részvényeinek tőzsdei bevezetését, nagyobb pakettet vásárolnak, s meghatározott ideig nem is válnak meg tőle, garantálva ezzel a nyugodt munkához szükséges biztos tulajdonosi hátteret. 

A nyugalomra szükség is van, hiszen a pandémia és az azt követő évek piaci turbulenciája számos kisebb-nagyobb légitársaságot is csődbe sodort, így a

• a Flybe,
• a Blue Air,
• az Airwings,
• a Flyr,
• az SAS
• és a Norwegian

is nehéz anyagi helyzetbe került, ahonnan csak az utóbbi két légitársaságot tudták kimenteni nem kevés befektetői és állami segítséggel. 2020 eleje óta 83 légitársaság vált fizetésképtelenné és fejezte be működését, jobbára charterjáratokat üzemeltető cégekről van szó. A másik két balti államnak, Litvániának és Észtországnak sincs már nemzeti légitársasága, apróbb chartercégek uralják náluk a piacot, no meg a jól ismert európai fapadosok.

A piaci konszolidáció még nem zárult le

A piaci konszolidációra továbbra is szükség van Európában, a legutóbbi lezárt nagy üzletet épp a Lufhansa bonyolította le, amely nemrég kapott engedélyt az uniós versenyhatóságtól arra, hogy az Alitalia romjain újjáélesztett, olasz ITA Airwayst bekebelezhesse. A nyitott kérdések között most a portugál TAP és a spanyol Air Europa jövője szerepel az első helyeken.

Az AirBaltic talpon maradását segítette, hogy flottájából több repülőt ideiglenesen lízingbe adott a géphiányban szenvedő légitársaságoknak, így gazdálkodását rendben tudta tartani. Az általa alkalmazott, úgynevezett wet lease konstrukció azt jelenti, hogy a gépet személyzettel, karbantartással és biztosítással együtt bocsátja a partner légitársaság rendelkezésére.

Az egyikük épp a Lufthansa, amely a múlt héten közölte, hogy újabb három évvel, 2028-ig meghosszabbítja az AirBaltickal fennálló wet lease szerződését. Martin Gauss azt is megemlítette, hogy az AirBaltic tárgyalásokat folytat potenciális ügyfelekkel a wet lease üzletágról Szaúd-Arábiában, Indiában és Közép-Afrikában. 

Paradox módon a Boeingnél most zajló, 30 ezer dolgozót érintő bérsztrájk is a kezükre játszik, az emiatt el nem készült repülőgépeket ugyanis valahogy pótolniuk kell a kapacitásszűkében lévő légitársaságoknak.

Csak az IPO helyszíne biztos egyelőre

A tőzsdei bevezetés időzítésével kapcsolatban a Gauss elmondta, hogy a rendkívül szoros versenyt hozó, novemberi amerikai elnökválasztás körüli időpont nem volna szerencsés, így ha ennek folyományaként a légi közlekedési szektor megítélése negatív irányt vesz, akkor nem erőltetik az idei IPO-t, s az könnyen átcsúszhat a jövő év első negyedére. 

A helyszín viszont adott: a Nasdaq Rigán kezdik majd meg a kereskedést a légitársaság papírjaival.