Putyin újrarajzolná a világkereskedelmi útvonalakat, de nincs könnyű dolga

Az ukrajnai invázió nyomán kirótt gazdasági szankciók romba döntötték Oroszország nyugati kereskedelmét. Az elmúlt két évben Moszkva az ázsiai nagyhatalmakkal, Kínával és Indiával épített ki gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat. Ám az egyre szigorúbb nyugati szankciók immár a kínai pénzügyi rendszert is elérték. Ezért Oroszország újabb kereskedelmi útvonalakat épít.  

Az olajexport áttörte a blokádot, de a földgáz elakadt

Az olajpiacon viszonylag könnyű dolga volt Putyinnak, mert az addig főként csővezetékeken áramló árut könnyen át lehetett irányítani a tengerekre. Az olajpiaci mobilitás kulcsfontosságú volt Oroszország alapanyag exportőr gazdasága számára, hogy átvészelje a szankciókat és bevételekhez juttassa a háborút finanszírozó költségvetést. Tavaly az orosz olajexport fele Kínába irányult, emellett India is nagy vásárlóvá vált. Így 

azáltal, hogy az olajat az öregecske tartályhajók árnyékflottájával szállította. 

Egész más volt a helyzet a gázpiacon. Mivel Oroszország exportjának nagy része évtizedek óta csővezeték-hálón keresztül áramlott Európába, beleértve az Északi Áramlatot is, amelyet 2022-ben felrobbantottak. Oroszországnak csak korlátozott csővezeték-kapacitása épült ki Kína felé, s Peking eddig vonakodott zöld utat adni a két nemzet közötti hatalmas új gázösszeköttetésnek, amely Power of Siberia 2 néven ismert.

Persze, a földgáz cseppfolyósítható és speciális tartályhajókon szállítható a tengeren, de Oroszország kapacitása korlátozott. A nagy új orosz LNG-projektre vonatkozó amerikai szankciók pedig tovább rontották Moszkva kilátásait. 

Régi gond az öregedő vasúti hálózat 

Oroszország vasúti infrastruktúrája elavult. Ráadásul, Moszkva törekvése az Ázsiába irányuló szállításokra,

Azon csatáznak az egyes részterületek hivatalnokai, hogy miként osszák fel a rendelkezésre álló szűkös kapacitást.
Furcsa módon, a harc vesztese a korábban egyértelmű elsőbbséget élvező szénbányászat lett. Hiába kulcsfontosságú a kínai piacra irányuló orosz szénexport és az ebből származó költségvetési bevétel, a szállítások mégis stagnáltak az elmúlt hónapokban. 

Amit az európai szankciók miatt nem nélkülözhet az orosz gazdaság, mert a korábban Európában vásárolt termékeket most kínai árukkal helyettesítik. 

Putyin a globális felmelegedésben bízhat

Moszkva régóta reméli, hogy a Jeges-tenger olvadó jege az Oroszország északi vizein megnyíló hajózható átjárót a globális kereskedelem fontos útvonalává teszi. Az északi-tengeri útvonal használatával Oroszország nyugati kikötőiből Japánba körülbelül 18 napot vesz igénybe a tengeri út, szemben a Szuezi-csatornán keresztüli haladó útvonal 37 napjával – a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Az ukrajnai háború még sürgetőbbé tette az útvonal használatát, ám kihívást jelent, hogy az amerikai szankciók akadályozzák Moszkvát abban, hogy új jégtörőket szerezzen be. Szakértők szerint, Oroszország nem éri el ambiciózus céljait az Északi-sarkvidéki átjárón áthaladó forgalomra vonatkozóan, nem véletlen, hogy az ilyen irányú áruszállítás mennyisége évek óta stagnál.

Mennyit ér a talonban az iráni kártya?

Oroszország számára kézenfekvő lenne, hogy az indiai piacra irányuló export az Iránon keresztül vezető észak-déli közlekedési folyosón haladjon, ami 

Szakértők úgy vélik: az iráni vasúti infrastruktúra hiánya, a kikötői kapacitás korlátozottsága és a finanszírozási forrásokkal kapcsolatos bizonytalanság késlelteti az útvonal életképessé tételére irányuló tervek megvalósítását.