Magyar infláció le – cseh árak föl, forint árfolyama le – cseh korona föl

Csehországban az éves infláció szeptemberben 2,6 százalékra emelkedett az augusztusi 2,2 százalékról. A piac számított ugyan az emelkedésre, ám csupán 2,4 százalékosra taksálta, a cseh korona erősödéssel reagált a hírre. Ráadásul az élelmiszerárak tavaly november óta először emelkedtek éves szinten – írják a Raffeisen Bank elemzői.

Mi hatott a cseh koronára?

Havi szinten a cseh árak 0,4 százalékkal csökkentek, szemben a piac 0,5 százalékos mediánvárakozásával. A csökkenést főként az üdülési költségek több mint 20 százalékos visszaesése okozta. Ez azonban szezonális jelenség, amely az ünnepi szezon végeztével ismétlődik.

Az üzemanyag- és olajárak eközben augusztushoz képest közel 5 százalékkal mérséklődtek. A benzin átlagára 2021 októbere óta a legalacsonyabb volt, míg a gázolaj átlagára csak 2023 júliusában volt alacsonyabb. Ilyen kedvező fejleményre a következő hónapokban persze nem lehet számítani a közel-keleti feszültségek újbóli fokozódása miatt emelkedő világpiaci olajárakra tekintettel. A tandíjak is emelkedtek Csehországban, ami szintén nem szokatlan a tanévkezdés idején.

Éves összehasonlításban a cseh inflációt főként az élelmiszerárak hajtották, míg az üzemanyagárak csökkentették, amelyek 11,2 százalékkal voltak alacsonyabbak a bázisnál.

Jelentősen növelték viszont a fogyasztói áremelkedést 

• a lakhatás (lakbér, víz, csatornázás, villany és melegvíz), 
• az éttermi vendéglátás (plusz 6,9 százalék) és 
• a szálláshelyek (plusz 8,8 százalék) költségei. 

A szolgáltatások árai az augusztusi adatokhoz hasonlóan 5 százalékkal emelkedtek, ám gyorsult a fogyasztói árak emelkedése az áruszektorban, mégpedig 0,5 százalékról 1,2 százalékra.

Melléfogott a cseh jegybank

A Cseh Nemzeti Bank eléggé melléfogott augusztus eleji makrogazdasági előrejelzésében, mivel arra számított, hogy az infláció szeptemberben csak 2,3 százalékra emelkedik.

A Raiffeisen mindennek ellenére továbbra is arra számít, hogy a prágai jegybank az idei év hátralévő két ülésén 25-25 bázisponttal vágja vissza a kamatokat, lépést tartva a nagy külföldi központi bankokkal (Fed, EKB), és év végére 3,75 százalékra csökkentve a cseh irányadó kamatlábat, bár nőtt az esélye, hogy a decemberi ülésen mégis inkább változatlanul hagyják a kamatokat.

A fentiek következtében pedig szinte tankönyvi következményeket láthattunk a devizapiacon. A forint mérsékelten gyengülni kezdett, az euró 400,9 forint fölé, míg a dollár 366,8 forintig galoppozott. A kereskedők úgy ítélték meg, hogy a vártnál kedvezőbb inflációs adatok miatt az MNB-nek nagyobb tere nyílt az alapkamat csökkentésére.

A cseh korona pedig, ha minimálisan is, de azért erősödött az euróval szemben, mert a vártnál jobban nőtt az infláció éves bázison, s ezért elvileg szűkült a kamatvágás esélye, nőtt valamelyest a valószínűsége, hogy továbbra is magasabb kamatokat zsebelhetnek be a pénzüket koronában fialtató megtakarítók.