Ilyen még nem volt: devizában tartják nyilván a céges hitelek csaknem felét

Közel negyedével nőtt a június végéig számolt egy év alatt, és új csúcsot döntött a vállalati devizahitelek állománya – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank statisztikái szerint a nyár elején tovább duzzadt, és az első fél év végén már csak hajszál híján maradt el a 6300 milliárd forinttól a céges devizahitel-portfólió, ami 24,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbi, nagyjából 5060 milliárdhoz képest. A gyors ütemű állománybővülés nyomán a devizahitelek aránya is korábban nem látott szintre emelkedett a vállalati portfólión belül: az év közepén már 49,3 százaléknál járt, bő 7 százalékponttal magasabban, mint egy évvel korábban: vagyis mára elmondható, hogy a céges hitelek közel felét valamilyen idegen fizetőeszközben (egyébként zömmel euróban) tartják nyilván.

Az, hogy a vállalati hitelportfólió növekedni tudott éves összevetésben, leginkább annak köszönhető, hogy az öt éven túli lejáratú, zömmel beruházási célú kölcsönök állománya bő 480 milliárd forinttal – 7,8 százalékkal – emelkedett egy év alatt, így június végére már megközelítette a 6700 milliárd forintot. Ezzel a leghosszabb lejárat részesedése már több mint 52 százalékos a teljes céges portfólión belül. Figyelemre méltó emellett, hogy drasztikus mértékben, közel 32 százalékkal nőtt egy év alatt az éven belüli lejáratú – folyószámlahiteleken kívüli, az egyéb kategóriába sorolt – hitelek állománya is, meghaladva ezzel az 1280 milliárd forintot. A folyószámlahitel-portfólió és a hosszú, de legfeljebb ötéves lejáratú hitelek mennyisége viszont minimális mértékben ugyan, de csökkent a június végéig számolt egy év alatt a vállalatoknál.

A devizahitelek állományának és arányának emelkedése nyilvánvalóan a forint- és eurókamatok közötti különbséggel, illetve a külföldi cégek nagyobb aktivitásával magyarázható: a piaci alapon nyújtott finanszírozásnál a devizahitelek árelőnye még mindig igen jelentős, így a cégek, ha van rá lehetőségük, szívesebben nyúlnak az utóbbiakhoz. Persze ez a lehetőség jellemzően csak az exportőr vállalatoknál jöhet komolyan számításba, hiszen a hitelintézeteknél alapelvárás, hogy a devizahitelt igénylő cégnek idegen fizetőeszközben is jelentkezzen valamekkora árbevétele.