Egyre több fogy a tízszázalékos önerővel felvehető lakáshitelekből

A januári bevezetés óta hónapról hónapra növekszik az akár 10 százalék saját erő biztosításával is felvehető lakáshitelek aránya az összes új szerződésen belül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Ehhez képest márciusban még a darabszám alapján 1,4, a szerződés összeget figyelembe véve pedig 2 százalék közelében járt a 80 százalék feletti LTV-vel jóváhagyott lakáshitel-szerződések aránya.

Egyelőre kicsi a szelet

Ahogy korábban a Világgazdaság is beszámolt róla, január óta a bankoknak lehetőségük van a maximálisan előírt 80 százalékos LTV-arányt – amely egészen pontosan a hitel és a fedezetül felajánlott ingatlan piaci értékének hányadosát jelenti – is túllépni, ha az igénylő az első saját lakása vásárlása érdekében vesz fel lakáscélú hitelt, és még nem töltötte be a 41. életévét. Az LTV-arány viszont ebben az esetben sem lehet magasabb 90 százaléknál, miközben az első saját lakás vásárlásának a tényét (az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján) az igénylőnek igazolnia kell.

Az új lakáshitel-szerződések volumene és az alacsony önerős hitelek aránya alapján egyébként nagyjából 18 milliárd forint körül mozoghat az a hitelösszeg, amelyet 2024. első felében 80 százalék feletti hitel/fedezet arány mellett vettek fel az érintettek: ez ugyan mindössze 2,8 százaléka az első hat hónapban kihelyezett összes lakáshitelnek, ám ha a jelenlegi tendencia folytatódik, mind az érintett hitelek összege, mind a tortán belüli aránya emelkedhet az előttünk álló időszakban.

Az MNB adatai szerint viszont nemcsak az első lakásos igénylőknél, hanem általában is növekszik a fedezetül felajánlott ingatlanok hitellel való terheltsége: a júniusban megkötött szerződések összegének nem egész harmadánál érte el az ingatlan értékéhez viszonyított saját erő az 50 százalékot, miközben 36,4 százalékánál már 30 százalék alatt maradt. Ehhez képest nem egészen egy évvel korábban, 2023 júliusában még csak 23,2 százaléknál járt azoknak a lakáshiteleknek az aránya, amelyeknél a saját erő 30 százalék alatt maradt.

Erre a napokban közzétett elemzésében Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője is felhívta a figyelmet: véleménye szerint ez a változás összefügghet azzal, hogy az olcsóbb finanszírozás miatt sokan nekiindultak a hitelpiacnak, de azt is visszaigazolhatja, hogy az ingatlanárak is emelkedésnek indultak az inflációs válság után, így magasabb összegű finanszírozás kell a vágyott lakás megvételéhez. A szakértő szerint a jegybanki statisztika másik nyugtalanító adata az, hogy az idén júniusban felvett 127,4 milliárd forintnyi lakáscélú hitel 62 százalékát már 20 évet meghaladó futamidővel vették fel a családok. Ezen belül a lakáshitelek 1,6 százalékánál 30 évet meghaladó a hitelszerződés aláírásakor meghatározott lejárati idő.

Az ingatlanárak – és vélelmezhetően a keresetek – emelkedésének hatása a lakáshitelpiacon is tükröződik: a Világgazdaság számításai szerint az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg rekordszintre, 17,4 millió forintra emelkedett a 2024. első nyolc hónapjában megkötött szerződéseknél, miközben egy évvel korábban még 10,6 millió forint környékén járt.