Fordulat a lakossági hiteleknél

Hét év után a háztartások ismét elindultak az eladósodás útján. Néhány millió forinttal már májusban is több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, júniusra azonban végképp nettó hitelfelvevővé váltak. A hatodik hónapban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartások hitelfelvétele 5,3 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések volumenét, az első fél év végén így a lakosságnak 5768 milliárd forintnyi tartozása volt. Hosszú idő után a lakáshitelek mennyisége is a tranzakcióknak, nem pedig az árfolyamváltozásnak köszönhetően nőtt, lassan megközelíti a 3 ezer milliárd forintot.

A lakáshitelek az egész első fél évben jól fogytak. Az első hat hónapban csaknem 230 milliárd forintnyi kölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, ez 56 százalékkal több, mint 2015 első felében. A havonkénti folyósítás 40 milliárd forint fölött stabilizálódott, és ha ez így megy tovább, akkor az új lakáshitelek volumene valóban elérheti az idén az 500 milliárd forintot. Annak pedig nincs jele, hogy csökkenne az érdeklődés a lakáshitelek iránt. Júniusban az ilyen kölcsönök szerződéses összege már 48,4 milliárd forint volt, ennél több lakáshitelt utoljára 2012 januárjában – nagyrészt a kedvezményes árfolyamú végtörlesztéshez kapcsolódóan – igényeltek.

Az euróbetét többet fizet a forintnál

A háztartásoknak az első fél év végén 6991 milliárd forintjuk volt bankbetétben, ebből alig 3 ezer milliárd forint volt lekötve, a többi csak parkolt a folyószámlákon. A látra szóló betétek kamata már minimális, csupán 0,22 százalékos, de a lekötésekre is mindössze 0,6 százalékos átlagos kamatot fizetnek a bankok. Érdekesség, hogy az eurós betétekre júniusban többet fizettek a bankok, mint a forintosokra. Egy átlagos lekötésre 0,8 százalékot adtak. A háztartások egyébként valamivel több mint 500 milliárd forintot tartanak lekötött devizabetétekben.

A lakáshitelek egyre olcsóbbak. Júniusban egy átlagos kölcsön kamata már csupán 4,94 százalékos volt, az egyévesnél rövidebb kamatperiódusú hiteleké pedig 4 százalék alatt van. A THM is egyre alacsonyabb, az új hiteleknél már csak 5,3 százalékos. Az igénylők több mint fele egyébként a kiszámíthatóbb, hosszabb kamatperiódusú kölcsönt választja, hiába alacsonyabb a rövid kamatperiódusú hitelek törlesztőrészlete.

A lakáshitelek mellett a fogyasztási hitelek iránt is megélénkült a kereslet. A háztartások ezekből az idén az első fél évben több mint 150 milliárd forintnyit igényeltek, ami 56 százalékos növekedés 2015-höz képest. Júniusban a fogyasztási hitelek szerződéses összege megközelítette a 30 milliárd forintot, ez rekordösszeg a végtörlesztés óta. Ezeknek a hiteleknek is egyre alacsonyabb a kamatuk, már a 13,3 százalékot sem éri el, változó kamatperiódusnál pedig csupán 11,5 százalékos.

A viszonylag drága folyószámla- és kártyahitelek továbbra sem mennek. A folyószámlahitelek állománya 396 milliárd forint volt június végén, vagyis 2010 után ismét 400 milliárd forint alatt stabilizálódik. A kamatozó hitelkártya-tartozások mennyisége 114,6 milliárd forintra csökkent, ez a legalacsonyabb érték azóta, hogy a jegybank külön statisztikát vezet a hitelkártya-tartozásokról. A folyószámlahitelek átlagos kamata egyébként még mindig 20 százalék fölött van, a hitelkártyáké pedig meghaladja a 30 százalékot.