Megszűnhet a hagyományos értelemben vett nyugdíjkorhatár

A népesség öregedésének üteme gyorsabb, mint ahogy a nyugdíjcélú megtakarítások növekednek. Hogyan lehetne ezt a problémát megoldani?

Ideális esetben az embereknek már fiatalon meg kellene tervezniük az időskori pénzügyeiket, hogy bebiztosítsák magukat nyugdíjas éveikre. Nagy kihívás azonban megszólítani a fiatalokat ebben a témában úgy, hogy számukra ez releváns legyen. De minél hamarabb foglalkozik valaki a nyugdíjjal, annál felkészültebb lesz. A technológiának köszönhetően a társadalmi minták és a munkaerőpiac is folyamatosan változni fog, ráadásul a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár is eltűnik majd a jövőben. Sokkal több rugalmas munkalehetőség lesz elérhető, így az emberek tovább dolgozhatnak, persze, csak ha szeretnének. Érdemes a lehető legkorábban bevonni az embereket a döntésbe, párbeszédet kezdeni velük, hogy már elkezdhessenek felkészülni a nyugdíjra, amíg még dolgoznak. Erre számos megoldásunk van: az egyik legfontosabb az, amelyet a technológia és a digitalizáció nyújt.

Hogyan készülnek fel a digitalizációra?

A digitális megoldások azért hasznosak, mert az ügyfelek akármikor megtalálhatnak minket. Ez a lehetőség elméletileg nekünk is adott, természetesen szem előtt tartva a szigorú uniós adatvédelmi szabályokat (GDPR). A digitalizáció, az okostelefonok és a mobilappok segítségével bárhol és bármikor kezdeményezhető a kapcsolatfelvétel. A digitalizáció révén sokkal jobban felmérhetjük ügyfeleink egyedi igényeit, úgy tudunk igazán személyre szabott szolgáltatást nyújtani nekik, hogy élmény legyen a velünk való kapcsolattartás. Erre jó példa a tavasszal elindított runaddict futóalkalmazásunk, amelyet eddig már több mint 22 ezren töltöttek le. Ez az applikáció kifejezetten a futóközösséget szólítja meg, nekik ajánl olyan egyedi megoldásokat és lehetőségeket, amelyekre valóban szükségük van. Egy másik példa a mobilapplikációra Törökországból: ott ügyfeleink mobilalkalmazásunkon keresztül módosíthatják a befektetési portfóliójukat, a piacon történő változásokról pedig értesítéseket kapnak. De visszatérve Magyarországra: a fejlesztéseknek köszönhetően ma már digitális aláírással lehet hitelesíteni a szerződést. Ezt követően pedig bizonyos esetekben a kötvény már néhány percen belül elkészül.

A folyamat költséghatékony, ráadásul ebből az ügyfél is profitálhat.

Milyen innovációkat vezet be az NN a közeljövőben?

Innovációs szempontból Magyarország egyike a kulcsfontosságú piacainknak. A fejlesztéseink szervezeti szintű mozgatórugója a Sparklab, amely Hollandiából indult, de Magyarország volt az első a nemzetközi piacok között, ahol a gyakorlatban is alkalmaztuk. Az alapvetően startupok és insurtech cégek támogatására kitalált program lényege, hogy az innováció ne az üzletmenettől elkülönülten létezzen, hanem annak szerves része legyen. A Sparklab révén akár a kollégák is részt vehetnek a kreatív, az innovációhoz elvezető folyamatokban. Fontos, hogy legyen igény és késztetés arra, hogy nap mint nap valami jobbat találjunk ki ügyfeleinknek, és ezekkel megkérdőjelezhetetlenül digitális biztosítók legyünk.

Az újítások mennyire felelnek meg az EU-s szabályozásoknak?

Az ügyfeleknek egyértelműen biztonságot ad, hogy minden esetben meg kell felelnünk az adatkezelési normáknak. Az innováció és a digitális megoldásaink mellett több uniós szabályozás vonatkozik a közvetlen tanácsadásra is, meg kell felelnünk a tisztességes tájékoztatás sztenderdjének. Meggyőződésem, hogy a tanácsadónak csak olyan terméket szabad értékesítenie, amelyet a saját édesanyjának is szívesen eladna. Emellett a képzés is elengedhetetlen ahhoz, hogy olyan termékeket értékesíthessenek, amelyekre az ügyfélnek szüksége van.

Milyen a kapcsolatuk az insurtech vállalatokkal?

Ez a kör egyelőre globálisan tekintve is viszonylag kis súlyt hasít ki a fintechből. Míg az utóbbiak 2016-ban 26 milliárd dollár támogatást kaptak, addig az insurtech cégek mindössze 1,7 milliárd dollárt. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási piacra jellemző szigorú szabályozás, valamint a kockázatkezelés rendkívül komplex feladat. A biztosításoknál a márka megkerülhetetlen, hiszen ez adja a fogyasztók bizalmának alapját, emiatt viszont ebből az irányból nehéz belépni a piacra. Ezzel együtt nyitottak vagyunk az együttműködésre az insurtechekkel, ihletet meríthetünk az elképzeléseikből, és akár be is fektethetünk egyes cégekbe.

Milyen egyéb innovatív megoldásokkal segítik az ügyfeleket?

Az innovatív ötleteink közül az idén tavasszal piacra dobott runaddictet már említettem. Sparklab programunk keretén belül dolgozunk egy ötleten a Vodafone Magyarországgal: egy olyan megoldásról van szó, amellyel a diabétesszel élők rendszeresen ellenőrizhetik vércukorszintjüket, az adatokat pedig rendszerezhetik. Ez azért is lényeges, mert közel 800 ezer magyar szenved a cukorbetegség valamilyen formájától. A fő cél természetesen az, hogy minden cukorbetegséggel élő ügyfél odafigyeljen magára, éljen minél teljesebb életet, az applikáció segítségével azonban oda is szeretnénk eljutni, hogy a használók biztosítási díja csökkenjen.

Több magyar bank idén jelent meg olyan személyi kölcsönnel, amelyet néhány perc alatt megkap az ügyfél. Várható ennek a gyorsaságnak az elterjedése az életbiztosítások között is?

Már vannak ehhez hasonló megoldásaink. Magyarországon például létezik olyan baleset-biztosításunk, amely teljeskörűen digitalizált. Ezt a lehetőséget szeretnénk kiterjeszteni más termékekre is, a fő fejlesztési irányunk azonban egyelőre az értékesítési hálózat. Az itt dolgozó partnerek képzése kiterjed természetesen olyan digitális megoldásokra, amelyek segítik az értékesítési folyamatokat. A célunk, hogy az emberek minden csatornán minket válasszanak: legyünk akkor és ott, ahol éppen szükség van ránk, és megoldásaink legyenek relevánsak ügyfeleink számára.

Hogyan hat a klímaváltozás a biztosítótársaságokra?

Az ebben zajló fenyegetést olyan jelenségek teszik kézzelfoghatóvá, mint például az idén nagy pusztítást végző hurrikánok. Mivel mi elsősorban életbiztosító vagyunk, a klímaváltozásnak marginális hatása van termékeinkre. A miénk azonban az egyik legnagyobb alapkezelő, s a 244 milliárd euró értékű portfóliónkra a klímaváltozás és a hozzá kapcsolható tényezők hatással vannak, amit mi kiemelt figyelemmel kezelünk. Elhivatottságunkat jól mutatja, hogy aktívan részt veszünk olyan nemzetközi szervezetek munkájában, mint az IIGCC (Institutional Investors Group on Climate Change befektetői csoport), nemrég pedig a Dow Jones fenntarthatósági indexébe is bekerültünk.

Mely termékekre hat leginkább a klímaváltozás?

A klímaváltozás miatti nagy viharok elsősorban az ingatlanokban és egyéb értéktárgyakban tesznek kárt, ami természetesen hatással van a biztosításokra. Az igazság pillanata számunkra az, amikor a káresemény megtörténik, hiszen ilyenkor kerülünk valóban közvetlen kapcsolatba ügyfelekkel, és ekkor kell a lehető leggyorsabb és legjobb szolgáltatást nyújtanunk a mind nagyobb ügyfélélmény érdekében. Azért, hogy gyorsan és jól kísérhessük végig az ügyfeleket ezen a folyamaton, megoldásainkat és termékeinket igyekszünk a folyamatosan változó feltételekhez igazítani.

Az életági biztosításokra milyen hatásuk van a természeti katasztrófáknak?

A természeti csapások leginkább a nem élet oldalt sújtják. Az életbiztosításoknál más a fókusz, és más külső tényezőkkel kell szembesülnünk, illetve tényezőket kell figyelembe vennünk termékeink árazásánál. Egyes piacokon komoly problémát jelent a népesség nagyarányú elhízása. Ugyanakkor a jobb orvosi ellátásnak, az egészségesebb táplálkozásnak és életvitelnek köszönhetően a nyugati országokban folyamatosan nő a várható élettartam, ami például a nyugdíjcélú termékeinkre gyakorol hatást.

Mi a helyzet a magyar piaccal? Hogyan teljesített az NN az elmúlt években?

A magyar NN Biztosító jól teljesít. Az életbiztosítói piacvezető szerepet 1997-ben, hat évvel a magyarországi start után megszereztük, és a mai napig őrizzük. Az ország kilátásai kecsegtetők, a gazdaság jól teljesít, a GDP bővül, a bérek nőnek, a munkanélküliség csökken. Emellett Kelet-Európára, így Magyarországra is jellemző, hogy a piaci penetráció alacsonyabb, mint a nyugati országokban. Mindkét tényező a biztosítások iránti nagyobb kereslet irányába mutat, aminek természetesen állunk elébe.