Milliárdok a magyar teniszben

A sport stratégiai ágazat Magyarországon, s ez ma már a teniszen is érződik. Lapunk érdeklődésére Richter Attila, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára közölte: a tavalyi 2,11 milliárd forintos éves költségvetés után az idei évre tervezett, a közgyűlés által már jóváhagyott büdzsé 3,97 milliárd forint. Ugrásszerű az előrelépés, hisz összehasonlításképp 2014-ben még csak 478, 2015-ben pedig 590 millió forintból gazdálkodott a szervezet. Richter, aki az Európai Teniszszövetség alelnöki tisztségét is betölti, elmondta: hazánkban jelenleg 3059 igazolt versenyző van, közülük 1236 felnőtt, 1823 utánpótláskorú. A budapestiek és a vidékiek aránya 35–65 százalék, a férfiaké és a nőké 70–30, míg a fiúké és a lányoké 55–45. Rajtuk kívül az iskolatenisz rendszerében is ütőt ragadnak a 7–12 éves korosztályon belül 25 ezren. Arra a kérdésünkre, hogy hány teniszklub vagy teniszszakosztállyal rendelkező sportegyesület van ma itthon, azt a választ kaptuk, hogy az MTSZ-nek 263 tagszervezete van, de összesen 500 helyszín is lehet, ahol tenisz oktatásával foglalkoznak.

Az idei budapesti rendezésű profi tenisztornákkal kapcsolatban Richter Attila hangsúlyozta: az ATP-viadal (Gazprom Hungarian Open) költségvetése 1,1-1,2 milliárd forint körül alakult, a WTA-esemény (Hungarian Ladies Open) lebonyolítása pedig 600 millió forintot emésztett fel. Elszámolásuk még nem fejeződött be, de a férfiverseny pár tízmilliós többlettel zárhatott, míg a női nullás büdzsével vagy elenyésző mínusszal. Az MTSZ főtitkára kiemelte, a 22 500 néző, valamint a további 1200 VIP-vendég mellett 62 országban több mint 200 millióan látták a Gazprom Hungarian Opent. Mindkét tenisztorna lebonyolítása mögött mintegy 70 százalékos állami támogatás állt, ehhez jönnek hozzá a szponzori bevételek, a jogdíjak, illetve a jegyértékesítés. A szervezők szerint a kiemelkedő érdeklődés miatt reális a cél, hogy három-négy éven belül fenntarthatóvá váljon a rendezés, ez régiós példák alapján azt jelenti, hogy 30 százalékra csökkenjen az állami forrás részaránya. Például egy reklámfelület a pálya oldalsó részén 100 ezer dollárba, azaz 27,5 millió forintba kerül, de egy névadó főszponzor 600 ezer–1,2 millió eurót is fizet. Richter Attila szerint a magyar cégek egyelőre kevésbé bátrak, a támogatók jelentős hányada külföldi vállalat.

Kulcsfontosságú kérdés a versenyzők egyéni támogatása is, Richter ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy egyénre lebontott adatok nem állnak rendelkezésre, de az 1995-nél korábban született versenyzők évi 0,5–1 millió forintot kapnak a szövetség saját forrásából, szponzorbevételekből. Akik viszont 1995 utániak, beléphettek a kiemelt sportágfejlesztési programba. Az A-keret tagjainak gyakorlatilag nulla forint a kiadásuk, hiszen az edzés és versenyzés költségeit a Nemzeti Edzés Központ révén az MTSZ állja, biztosítja a sportfelszerelést, a masszőrt és a fizioterapeutát is. Így a támogatás összege játékosonként 8–15 millió forint is lehet évente. Aki a programba bekerül, de továbbra is a klubjában vagy saját szervezésben készülne, az ennél kevesebbet, 3–10 millió forintot kap költségtérítésként. Richter Attila utóbbira felhozta példaként Gálfi Dalmát, Stollár Fannyt és Piros Zsombort, akik 10 millió forint körüli összeggel kalkulálhatnak évente.

A szövetség főtitkára a topjátékosok közül a WTA-világranglista 36. helyén álló Babos Tímeáról elmondta: több tízmilliós támogatást kapott az elmúlt években, idén például 20 millió forintról állapodtak meg. Az ATP-rangsor 145. helyén álló Fucsovics Mártonnak pedig a hazatérése után nemcsak edzéslehetőséget, hanem Sávolt Attila személyében edzőt is biztosított az MTSZ, akinek az utaztatását, ellátását magára vállalta a szervezet. Fucsovicsnak 10-12 millió forint jut éves szinten. A világranglista 205. helyét elfoglaló, a teniszvilág vérkeringésébe hosszabb kihagyás után visszatérő Balázs Attila tavaly még nem kapott támogatást, de idén legalább 5 millió forintra számíthat. Utóbbi kapcsán Richter elmondta: rövidesen újra két férfi teniszezőnk lehet a top 200-ban, erre 1996, Sávolt és Noszály Sándor óta nem volt példa.

A válogatottakról a főtitkár elmondta: aki a kiemelt sportágfejlesztési programban szerepel, annak a szerződése lejárta után még öt évig kötelessége pályára lépni a Davis- vagy Fed-kupában. A férfiaknál a dinamikus fejlődés miatt a csapat győzelme esetén a korábbi 100 helyett már 500 ezer forint jár fejenként, a női játékosok markát 300 ezer forint üti, ez az összeg 20-30 százalékkal nőtt az elmúlt években. Mindkét válogatott számára az a cél, hogy 2020-ig az euro-afrikai zóna I-es csoportjából a Világcsoport II-be jusson.

Roland Garros: Nadal tizedszer

A 36 millió euró összdíjazású Roland Garrost férfi egyesben a spanyol Rafael Nadal, míg a nőknél a lett Jelena Ostapenko nyerte. A balkezes mallorcai teniszezőnek ez volt a 10. sikere a salakpályás párizsi Grand Slam-tornán, a 20 éves rigai versenyzőnek pedig az első. Előbbi a svájci Stanislas Wawrinkát győzte le (6:2, 6:3, 6:1), utóbbi pedig a román Simona Halepet (4:6, 6:4, 6:3). | VG