Elszámoló levelet küldenek a bankok

Hiába a „hosszabbítás” megfogalmazás, a 2021. január 1-jétől hat hónapra szóló hiteltörlesztést könnyítő eljárás, a moratórium 2 elkülönül a korábban kilenc hónapon keresztül érvényben lévő moratórium 1-től. Mindez azután derült ki, hogy tavaly decemberben megjelent a kormányrendelet a prolongálásról, amely szerint egyértelművé vált hogy a két moratórium külön-külön jogintézmény.

A jogilag elváló két időszak ellenére a lehetőség igénybevétele a korábban a kormány, az MNB és a bankok által több fórumon elmondottakhoz képest nem változik. Így tehát

azt, aki decemberben még részese volt a moratórium 1-nek, januártól automatikusan beléptették a bankok a moratórium 2 hatálya alá. Azok az ügyfelek, akik a következő időszakban – június 30-ig – döntenek úgy, hogy felsorakoznak a moratórium védernyője mögé, továbbra is a bankjuk felé tett egyszerű bejelentéssel léphetnek be.

A moratórium 2 feltételei abban sem változtak a moratórium 1-hez képest, hogy továbbra is csak a moratórium 1 meghirdetése, 2020. március 18. előtt felvett lakossági és vállalkozói hitelekre lehet igénybe venni. A fentieknek köszönhetően a pénzintézeteknek feladatuk lett az is, hogy az ügyfeleket a moratórium 1 lezárásának részleteiről írásban tájékoztassák – erre a tájékoztatásra utalt a Világgazdaság tegnapi számában Tállai András, a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese.

A bankok a rendelet megjelenése után a Magyar Bankszövetségen keresztül kértek tájékoztatást a Pénzügyminisztériumtól arról, hogy miként kell értelmezni a jogszabályt, milyen módon és tartalommal kell az ügyfeleket értesíteni a moratórium 1 részleteiről. A kapott állásfoglalás szerint a tájékoztatásban az ügyfelek képet kell hogy kapjanak arról, hogy a moratórium – akár csak néhány hónapig tartó – igénybevétele alatt mennyi tőke-, illetve kamattartozás megfizetésétől mentesültek, valamint a pénzintézetnek arról is tájékoztatnia kell, hogy az így felgyülemlett és az alapköveteléstől külön kezelt (a kamatos kamatozást kizáró) tartozás révén miként módosul az alapszerződés futamideje. A pénzintézetek által megküldött tájékoztatás pontos képet ad arról, hogy milyen terhek megfizetésétől mentesülnek átmenetileg az ügyfelek. Mindez annak fényében lehet fontos, hogy

az elmúlt hetekben számos túlzó számítás látott napvilágot arról, hogy mit is jelentett a fizetéskönnyítés a fennálló tartozásokra.

A pontos számok láttán azok az ügyfelek, akik szembesülnek az esetleg több hónappal kitolódott törlesztéssel, immár a számok alapján dönthetnek úgy, hogy mégis vállalják a további törlesztést, ha erre anyagi lehetőségeik biztosítottak.

A Világgazdaság több pénzintézetet is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy mikor és milyen formában tájékoztatják az érintett ügyfeleket. A válaszokból kiderült, hogy az OTP és a Takarékbank már megkezdte az elszámoló levelek kézbesítését. Az OTP azt ígérte, hogy a közeli napokban, a törlesztések esedékességének sorrendjében minden érintett megkapja a tájékoztatást, a Takarékbank pedig úgy számol, hogy február első felében ők is lezárják az értesítések kiküldését. A CIB a következő hetekben küldi meg a moratórium 1 lezárásáról szóló értesítéseket mindenkinek, aki részt vett benne, függetlenül attól, hogy a moratórium 2-ben is részt vesz-e. A K&H konkrét időpontot nem jelzett a kiküldésre, ám közölték, hogy levelük tartalmát a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztetik még. Az MKB Banknál várhatóan február második felében fogják az értesítőleveleket egy ütemben kiküldeni. A kiküldés alapesetben postán történik – az MKB ráadásul ajánlott levélben kommunikál majd. A CIB-nél jelezték egyedül az e-csatornák használatát – ott azok, akiknek van mobilalkalmazásuk, oda kapják az értesítőt, másoknak e-mailben vagy postai úton juttatják el a tájékoztatást. A Takarékbank szintén postai úton kommunikál majd az ügyfelekkel, ám hozzátették, hogy miután a moratórium miatt bekövetkező változások jogszabályból fakadó szerződésmódosulásnak minősülnek, a fő adósokon kívül a többi hitelszereplő értesítést kap majd.