Elbocsátásokra és drágításokra kényszerülnek a romániai vállalatok

Nincs olyan ágazat Romániában, amelyet ne sújtana jelentős mértékben az energiahordozók árának drasztikus emelkedése, valamint a hónapok óta tartó pénzromlás. A héten közzétett statisztikai adatok tükrében mindez úgy fest, hogy a decemberi 8,19 százalékról 8,35 százalékra nőtt az éves infláció idén januárban, 2021 és 2022 első hónapja között legnagyobb mértékben a földgáz (60,99 százalék), az étolaj (25,76), a burgonya (25,67), valamint az üzemanyag (24,45) drágult az országban.

A kilátások egyáltalán nem kedvezőek, hiszen a román jegybank (BNR) az idei második negyedév végére 11,2, a harmadik negyedévre 10,2, a negyedikre pedig 9,6 százalékos inflációt vetít előre.

A kialakult helyzet nyomán a romániai kis- és középvállalkozások (kkv) harmada leépítésre, négyötöde pedig áremelésre készül.

A szakmai egyesületük által februárban több mint 2000 vállalkozó bevonásával készített felmérésből kiderül, hogy a vállalkozók fele 50 százalékkal nagyobb villanyszámlát kapott, harmada esetében a számla értéke a korábbi kétszeresére ugrott, míg a megkérdezettek 15 százaléka 200 százalékkal kénytelen többet fizetni, mint az árrobbanás előtt. A gázszámla a megkérdezettek 37 százalékánál másfélszeresére, 29 százalékuknál kétszeresére, 20 százalékuknál több mint háromszorosára emelkedett. A cégek 76 százaléka emiatt csökkenti vagy elhalasztja a tervezett beruházásokat, 50 százaléka csökkenti a tevékenységét, 38 százalék elhalasztja a digitalizációs programok megvásárlását, a vállalkozások harmada számára pedig ez az időszak elbocsátásokkal fog járni. Ugyanakkor a társaságok 8 százaléka közölte, hogy bezárja a vállalkozást. A megugrott energiaszámlák drágítással is járnak, a megkérdezett vállalkozók 17 százaléka 30 százalékot meghaladó, 42 százalék 10 és 30 százalék közötti, 19 százalék pedig 10 százalék alatti áremelésre készül.

Florin Jianu, a kkv-kat tömörítő szervezet elnöke azt javasolja, hogy egyes vállalkozások is kerülhessenek be a sérülékeny fogyasztók sorába. „A vállalkozók 80 százaléka amondó, hogy szabályozni kellene a piacot a teljes energetikai láncon, kétharmaduk szerint pedig sürgős támogatást kellene nyújtani a cégeknek, hogy saját energiaforrásokat, például napelemeket szerezzenek be” – hangsúlyozta Jianu. Közben a mezőgazdasági, élelmiszer- és dohányipari szakszervezeteket tömörítő Agrostar szövetség is arra figyelmeztet, hogy

tömegesen fognak bezárni a kisvállalkozások, ha a román kormány sürgősen nem lép közbe.

Stefan Nicolae, a szövetség vezetője szerint az üzemanyag- és az energiaárak növekedése, a vásárlóerő romlása miatt sok gazda, termelő felhagy tevékenységével.

A kialakult helyzet nyomán a bukaresti kormány számára egyértelművé vált, hogy továbbra is be kell avatkoznia a lakosság és a gazdaság megóvása érdekében, viszont a balliberális nagykoalícióban megoszlanak a vélemények a további teendők kapcsán. A szociáldemokraták (PSD) rövid távon élelmiszer- és üzemanyagárstopot javasolnak, és arra hajlanak, hogy folytatni kell az öt hónapra bevezetett árkompenzációt annak áprilisi lejárta után is. A kormány a téli fűtésszezon erejéig, novembertől március végéig árplafont vezetett be a meghatározott energiamennyiségnél kevesebbet használó lakossági fogyasztók számára, ugyanerre az időszakra pedig az állami költségvetésből fedezett árkompenzációval szorították le az energiaárakat a tavaly őszi szintre. Az intézkedés az iskolákra, kórházakra, civil szervezetekre, egyházakra és kulturális intézményekre is vonatkozik. Marcel Ciolacu PSD-elnök felvetette, csökkentsék a jelenlegi 19-ről 5 százalékra a földgáz és a villamos energia áfáját a lakosság és a kkv-k esetében egyaránt, továbbá szüntessék meg a zöldbizonylatot az energiaszámlákban. Florin Citu volt kormányfő, liberális (PNL) pártelnök azonban nem támogatja az ársapkát, mert szerinte hátrányosan érintené a romániai termelőket, ugyanakkor közölte: a teljes körű, nem pedig csak bizonyos szegmenst érintő áfacsökkentés híve.