A világ futball- és rendezvénytérképén is megkerülhetetlen lesz a Puskás Aréna

November 15-én a Magyarország–Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzéssel adják át a Puskás Arénát, amelynek az építése 2017 márciusában kezdődött el. A legendás előd, a Népstadion több mint hat évtizeden át volt megkerülhetetlen bástya a világfutball térképén: 1948. július 13-án történt meg az első kapavágás, hogy aztán 1953. augusztus 20-án megnyissa kapuit, a bontás ideje pedig végül 2016 februárjában érkezett el.

A tervezett ütemet tartva haladnak a munkálatok az utolsó simítások felé, ráadásul a költségkereten belül készülhet el az új nemzeti stadion. A beruházó, a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja európai uniós, nyílt közbeszerzési eljárás keretében versenyeztette a kivitelezőket, és a legolcsóbb,

Az aréna a 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszí­ne, négy találkozónak, három cso­­port­mér­kőzésnek és egy nyolcad­döntő­nek ad otthont. Ha a magyar válo­gatott hétfőn legyőzi Szlovákiát hazai pályán, jó eséllyel részt vehet az Eb-n, mivel Marco Rossi csapata egy újabb sikerrel megerősítené éllovas pozícióját a selejtezőcsoport élén. Az előkészületekkel a sportág kontinentális szövetsége, az UEFA is elégedett.

Pedig amikor elfogadták a 2020-as Eb-helyszínek listáját, mindössze két még nem létező stadion szerepelt rajta, a budapesti és a brüsszeli. Ezzel is magyarázható a szoros megfigyelés:

A hazai delegáció azonban már azelőtt rendszeresen egyeztetett az európai szövetség képviselőivel, hogy a Puskás Arénát egyáltalán kiválasztották volna, így a tervezés során az első vonal meghúzásától bevonták őket. Az egyetlen változtatás, amit kértek, egy kameraállás áthelyezése volt.

A teljes cikket a pénteki Világgazdaságban olvashatja