Debrecen és Győr még várhat Szoboszlaiékra

Litvánia, Dánia, Finnország, Kuvait és Bulgária. Elsőre nem sok közös vonás található az előbb felsorolt országok között, hiszen van köztük európai állam és ázsiai monarchia is, Litvánia pedig területileg kisebb hazánknál, míg Finnország jóval nagyobb. Az ötösben a közöst a futball kapcsán találjuk meg: a fenn említett országok felnőtt férfi válogatottjai voltak azok a nemzeti tizenegyek, amelyek nem a fővárosban léptek pályára a magyarok ellen.

A litvánok és a dánok Debrecenben vendégeskedtek; Kuvait, Finnország és Bulgária legjobbjai pedig a győri stadionban játszottak ellenünk.

A legutóbb vidéken rendezett rangadóra lassan négy éve, még 2015-ben került sor,

akkor a dánokkal sikerült leikszelni, egy gólgazdag derbin.

A magyar válogatott az esetek túlnyomó részében a fővárosban fogadja aktuális ellenfeleit, szinte a kezdetektől fogva. Állandó otthonává 1953-ban vált az akkori Népstadion, s néhány kivételtől eltekintve mindig a fővárosi arénában játszottak a nemzet legjobbjai. A 2002-től Puskás Stadion névre átkeresztelt létesítmény 2016 lebontása után az esetek túlnyomó részében a Groupama Arénában játszották a meccseket, idén novembertől viszont a tervek szerint az új Puskás Stadionban láthat válogatott mérkőzéseket a nagyérdemű.

Gazdasági és szervezési szempontok a főváros mellett

A VG.hu megkereste a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) illetékeseit, miért esik oly kevésszer a választás Debrecenre, Győrre vagy Székesfehérvárra (a királyok városában legutóbb Liechtensteint verte 5-0-ra a magyar csapat, még 2011-ben).

A szövetség kérdésünkre elmondta, hogy

a mérkőzéshelyszínek kijelölésekor nem csak sportszakmai, hanem gazdasági, szervezési, biztonsági és egyéb szempontok is szerepet játszanak.

A Groupama Aréna és a kaput nemsoká megnyitó új Puskás Stadion befogadóképessége (a népligeti létesítmény 22 000, míg a nemzeti stadion közel 68 000 fő befogadására alkalmas) jóval magasabb, mint a vidéki oroszlánbarlangok kapacitása, ugyanis

néző fér el a hivatalos adatok szerint, így a jegybevétel – azonos kihasználtsági arányt és jegyárakat tekintve – jócskán több lehet a fővárosi helyszínen.

A szövetség azonban a VG.hu érdeklődésére közölte, nem kizárt, hogy a jövőben Budapesten kívül máshol is rendeznek felnőtt, vagy utánpótlás mérkőzéseket, hiszen – tájékoztatásuk szerint – a vidéki meccseken

minden alkalommal remek hangulat és nagyszerű szurkolás mellett léptek pályára a nemzeti válogatott játékosai.

A szövetség ugyanakkora egyértelműen jelezte, hogy az új Puskás Stadion lesz a válogatott első számú otthona, így a debreceni, székesfehérvári, győri vagy miskolci drukkereknek vonatra kell ülniük, hogy élőben is láthassák Szoboszlai Dominik cseleit vagy Szalai Ádám góljait.

Az angolok csak a Wembleyt ismerik, a németek körbejárják az országot

Érdemes megnézni, Európa futballnagyhatalmai, valamint a környező országok mennyire „vízfejűek” a nemzeti futballjuk terén. A foci őshazájának tekintett Anglia legutóbbi öt hazai meccsét a londoni Wembleyben játszotta, egyedül a Koszovó elleni mérkőzést „vitték” vidékre, Southamptonba.

A Nationalelf, azaz a német válogatott szinte minden meccsét más és más helyszínen játssza. Legutóbbi öt – német földön játszott –mérkőzésükre belépőt válthattak

lakosai is. Külön érdekesség, hogy

Németország a Peru elleni mérkőzését Sinsheimben játszotta, a város lakossága mindössze 35 000 fő,

ami nagyjából Salgótarján lélekszámának megfelelő.

Szlovénia a válogatott meccseit a fővárosi Stožice Stadionban játssza leginkább (legutóbbi öt hazai meccsüket rendre itt vívták meg), az osztrákok leginkább a bécsi Ernst Happelben meccselnek, de Salzburg vagy Klagenfurt is gyakori helyszínnek számít. A csehekre viszont az jellemző, hogy bár számos meccset Prágában rendeznek, azt mindig más és más stadionban bonyolítják le.