késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A magyar sportot is padlóra küldheti az energiaválság
Minden eddiginél részletesebb elemzést készített a PwC Magyarország arról, hogyan érinti a különböző sportágakat és sportlétesítményeket az energiaválság, mit tehetnek az üzemeltetők és milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a nehéz hónapokban. Márpedig ez az időszak most kezdődik, hiszen Lengyel András, a vállalat energetikai és közműszolgáltatási tanácsadásának igazgatója szerint karácsony környékén jöhet elő a legtöbb energetikai probléma.
„2023-ra az energiaipari cégek bevásároltak drága energiahordozókból, így azokat muszáj drágán eladni az ügyfeleknek, ezért várhatóan két év múlva állhat be egy új, valamivel alacsonyabb szintre az energia ára, ha vége lesz a háborúnak és a szankcióknak. Mindezek mellett haladnak előre a megújuló energiát előtérbe hozó beruházások, de hosszú távon fel kell készülni arra, hogy nem lesznek alacsonyak az árak” – mondta a szakember. Az iparágak várhatóan 2022 és 2023 telén extrém energiaárakkal szembesülnek majd szerinte, ezért szüneteltetni kell több szolgáltatást, bezárhatnak uszodák és más sportlétesítmények.
Három évvel ezelőtti árak, mostani költségek
A PwC sportüzleti tanácsadásának vezetője, Kelemen Árpád és munkatársa, Karsay Csanád által készített elemzés rámutat, hogy a sportcsarnokok esetében az energia- és közműköltségek növekedése az átlagosnál is nagyobb, hiszen hideg tél idején kifejezetten nagy szükség van a belső terek átmelegítésére. Emiatt az üzemeltetők és az önkormányzatok a nyitvatartási idők szűkítését, illetve a létesítmények ideiglenes bezárásának lehetőségét is mérlegelik. A korábbi 15 százalékos részarányról a közmű- és energiaköltségek 40-50 százalékra emelkednek az összes költségen belül. Jellemzően a jelentős légköbméter-volumen felfűtése az, ami sok energiát igényel, de a világítás is nagyarányú tétel a rezsiben. Egy néhány ezer fő befogadására alkalmas sportcsarnok esetében az éves költségek akár 300-600 millió forinttal is emelkedhetnek.
Lak Tibor, a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetője azt mondta, a sport- és multicsarnokoknak két lehetőségük van, az energiafelhasználás drasztikus csökkentése vagy a bérleti díjak emelése.
Ezen lehetőségek közül a bérleti díjak emelése problémás lehet, hiszen sok rendezvényt két-három évre előre kötnek le. Így a 2022-ben megrendezett események szerződése és árajánlata a 2019-es vagy 2020-as állapotok szerint készült. Természetesen az elmúlt időszakban tapasztalható mértékű inflációval senki sem számolt. Emiatt a jelenlegi szerződéseket három évvel ezelőtti díjakon, ám idei költségeken kell teljesíteni
– árulta el.
A stadionban a pályafűtés visz sokat
A füves létesítmények, tehát jellemzően a stadionok esetén jelentős különbségek lehetnek a költségszerkezet alakulásában. Az elmúlt évtizedben épült és újjáépített stadionoknál is vannak eltérések, hiszen számos létesítményt már energiahatékony megoldásokkal alakítottak át. Az energia- és közműköltségek a teljes működési költség nagyjából egyötödét tették ki eddig, a drágulás hatására ez 50-60 százalékra is nőhet a jövőben.
Egy UEFA 4. kategóriás stadion esetében – amely minimum 8000 ülőhellyel rendelkezik – a pluszköltségek 300-600 millió forint éves többletterhet is jelenthetnek.
Jellemzően nagy fogyasztó a pályafűtés, ami lehetővé teszi, hogy a gyep egész évben használható legyen.
Az uszodák jártak a legrosszabbul
Az uszodákban a legnagyobb energiafelhasználást a medencék vizének felmelegítése és a légtér fűtése igényli. Sok helyen év végéig vagy jövő év elejéig vannak lekötött energiaszolgáltatási szerződések, amint ezek lejárnak, és beköszönt a hidegebb időszak, előreláthatólag folyamatosan kényszerülnek majd bezárásra az üzemeltetők.
Az uszodák a jégcsarnokokkal együtt a legnagyobb energiafogyasztók, ugyanakkor a jégcsarnokokkal ellentétben jelentősen ki vannak téve a hideg időjárásnak. Az energia- és közműköltségek korábbi nagyjából 35 százalékos részaránya 75 százalékra is emelkedhet,
egy átlagos városi uszoda verseny- és tanmedencével, valamint egy kisebb wellnessrészleggel évente akár 200-500 millió forint többletköltséggel lenne üzemeltethető.
Az energiaárak elszabadulása összességében a jeges és vizes létesítményeknél okozza a legnagyobb problémát, hiszen a költségeken belül náluk a legmagasabb az energiadíjak aránya.
A kormány a Nemzeti Sportközpontok által fenntartott harminc nagyobb uszodakomplexum és tanuszoda esetében, valamint az önkormányzatok vagy egyesületek által üzemeltetett létesítmények közül 47-nél átvállalja a rezsiköltség-növekmény kifizetését.
A jégcsarnokban szurkolnak a kemény télért
A jeges létesítményeknél a hideg tél segíthet a rezsiszámlák alacsonyabban tartásában, mert bár akadnak fűtendő helyiségek, összességében a jégpálya és a hozzá kapcsolódó légtér hidegen tartása a leginkább energiaigényes tevékenység, aminek a meleg időjárás a nagyobb ellensége. A PwC elemzése rámutat, hogy a jégcsarnokok esetében van a legnagyobb jelentősége a megfelelő szigetelésnek, illetve ezekben a létesítményekben hasznosulhat leginkább a napelemes rendszerek energiatermelése, ugyanis amikor a legjobban süti a csarnokot a nap, és a leginkább termel a napelemes rendszer, akkor van szükség a legnagyobb hűtési kapacitásra. Az új árakkal átlagosan akár háromszorosára is nőhet az összköltség, és ezen belül a közmű- és energiaköltség aránya 80 százalék fölé emelkedhet, ez 100-300 millió forintot jelent átlagosan.
A túlélés a tét Székesfehérváron, sorra zárják be az intézményeketCser-Palkovics András szerint áldozatok nélkül nem lehet fenntartani a város működőképességét, valamit fel kell adni a megszokott városi életből Székesfehérváron is. |
Mit tehetnek az üzemeltetők?
Az új energiaárak miatt az energiahatékonysági beruházásnak és az energiatakarékosságot elősegítő megoldásoknak jelentősen megnőtt a szerepük. Ugyanakkor számos esetben találkozunk azzal a kihívással, hogy nincs elegendő tőke a beruházásra, amit tovább nehezít, hogy az építőipari árak növekedésével a beruházási költségek is emelkedtek. Most az üzemeltetési költségekre kell minden forrást fordítani, mert erre van szükség az életben maradáshoz – ezzel az állítással kapcsolatban a legfontosabb ellenérv, hogy jelenleg ott tartanak az energiaárak, hogy egy-egy jól kiválasztott, megtervezett és időben kivitelezett beruházás akár már egy éven belül is megtérülhet.
Az összes beruházás között a hőszigetelés korszerűsítésének és a megújuló energiák alkalmazásának lehet a legnagyobb szerepe.
A napelemes rendszerek mellett a hőszivattyú is jelentős energiahatékonysági lehetőség, de a szakértők a hulladékenergia újrahasznosítását, az okos rendszerek kiépítését és a beruházást nem igénylő megoldásokat is kiemelték elemzésükben.
Az utóbbihoz tartozik a felelős és takarékos üzemeltetés, a nyitvatartási idő módosítása, a rendezvények átütemezése, a csökkentett üzemmód, a használatalapú díjak alkalmazása, illetve az energiabeszerzési gyakorlat felülvizsgálata.
Találni opciót a finanszírozásra
Kelemen Árpád és Karsay Csanád arról is ír, bár sokszor felvetődik a probléma, hogy nincs forrás a beruházásokra, valójában számos finanszírozási lehetőség található a piacon. Példaként említik, hogy az ESCO konstrukcióban a korlátozott befektetési lehetőségekkel rendelkező megrendelők részére nyújthatnak segítséget az energiahatékonyságot szolgáltató cégek.
Rendelkezésre áll az EKR-lehetőség is, amelynek keretében az energiamegtakarítást elérő létesítmény tulajdonosa értékesítheti a hitelesített energiamegtakarítás mértékétől függően korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogot, de a beruházások adókedvezményével is érdemes élni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.