A berlini sikersztori receptje: vér, verejték, betörés

„Már a Bundesliga kettőben érzékelhető volt a csapat és a szurkolók stílusa, mindig szerettem az Union ellen játszani, kedveltem az erőfutballját. Később, öregfiúktornákon is megmérkőztünk egymással, a mai napig jó a kapcsolat a két klub egykori játékosai között” – mondta a Világgazdaságnak az aktív pályafutásával 2019-ben felhagyó, korábbi 108-szoros magyar válogatott Király Gábor, aki a másik berlini együttes, a Hertha kapuját 252 alkalommal védte. Király karrierje éppen akkor ért véget, amikor az 1. FC Union Berlin feljutott a német élvonalbeli labdarúgó-bajnokságba – 113 év után először.

Az Union története már csak azért sem mindennapi, mivel a 2008–2009-es idényben több mint 2300 szurkoló 140 ezer munkaórát fektetett az új létesítmény, a 22 012 férőhelyes, ám mindössze 3617 ülőhellyel ellátott An der Alten Försterei Stadion megépítésébe. Az önkéntesek részéről ez egyrészt gesztus volt, mert így akarták még inkább a magukénak érezni az új arénát, másrészt viszont óriási költségektől mentették meg az egyébként is pénzügyi problémákkal küszködő egyesületet. Németországban az akkori órabér 8,5 eurónál kezdődött, azaz így legalább 1,19 millió eurót, vagyis mai árfolyamon 453,87 millió forintot hagytak a kasszában. 

„Az Union ellen nem is berliniként, hanem az 1860 München színeiben léptem pályára, még a másodosztályban. Tíz meccsből hét győzelem és három döntetlen volt a mérlegünk, ami kifejezetten pozitív. Akkoriban a Hertha mellett a Tennis Borussia Berlin és a Dinamo Berlin dominált a fővárosban” – folytatta Király Gábor, hozzátéve, hogy magyar csapattársával, Dárdai Pállal a rivalizálás helyett ők inkább a futballal foglalkoztak. 

Az optimizmusát az is táplálja, hogy egyre több a bérletesük, támogatójuk, és míg a stadionjukba mindössze 22 ezren férnek be, addig tagságit mintegy 49 ezren váltottak ki. 

Zingler abból sem csinál titkot, hogy eredmények nélkül nem tartanának itt, a Bundesligában ugyanis a megszerezhető pontok 68 százalékát begyűjtve, 13 győzelemmel, valamint négy-négy döntetlennel és vereséggel a harmadik helyen állnak a szintén 43 egységgel rendelkező Bayern München, Borussia Dortmund páros mögött, míg a második számú európai kupasorozat, az Európa-liga kieséses szakaszában a holland Ajaxszal sorsolták őket össze.

Az Union fejlődése túlmutat a sporton, hiszen nemcsak a stadionépítésben segédkeztek a drukkerei, hanem egyszer még tömeges véradáson is részt vettek. Az ebből származó pénz a legjobbkor jött a csőd szélén álló egyesületnek (Németországban akár 15–30 eurót, 5721–11 442 forintot is kaphatnak a véradók). 

A szimpatizánsok 2003-ban hagyományt teremtettek azzal, hogy 89-en közülük karácsonykor forralt borral felszerelkezve „betörtek” az An der Alten Försterei Stadionba. Azóta minden évben  28 ezer ember előtt rendeznek itt ünnepi koncertet, és sokak szerint ez az esemény mára túl nőtt a csapaton, de még a klubon is. A berliniek népszerűsége rohamosan nő, olyannyira, hogy arénájukat hamarosan 37 500-asra kell bővíteniük. 

Az Union Berlinnek a válogatott középpályás Schäfer András személyében magyar labdarúgója is van, aminek Király Gábor több okból is örül:

„Nagyon fontos, hogy most is vannak magyar játékosok a német bajnokságban. Szombathelyiként különösen nagy büszkeséggel tölt el, hogy éppen az Union Berlint erősíti Schäfer András. Annak idején miattunk sok Hertha-szurkoló jött el Magyarországról, Andris miatt is biztosan sokan követik az Uniont.” Király azt is kiemelte, hogy Berlinben nem számítottak úttörőnek, hiszen Varga Zoltán már a hetvenes években a Herthában futballozott, amely jelenleg nem a legszebb napjait éli: 17 ponttal az utolsó előtti, kiesést jelentő 17. helyen áll. 

„Nem volt könnyű az utolsó két év, miután nemcsak a vezetőségben, illetve a tulajdonosi körben, de a játékoskeretben és a vezetőedző személyében is volt változás, ami a csapat eredményeiben is meglátszik. Mindenesetre remélem, hogy a Hertha bent tud maradni az első osztályban” – mondta az egykori válogatottsági rekorder. 

Király Gábor számára sem ismeretlen egy klub működése, hiszen néhai édesapjával, Király Ferenccel 2006-ban megalapította a Király Szabadidősport Egyesületet, amelynek jogutódja, a Király SE manapság már utánpótlásműhelyként működik, és több mint kétszáz labdarúgója, valamint húsz főt meghaladó edzői gárdája van. A legendás kapus sportvezetőként is a minőségre törekszik: