Európa-liga: Magyarországnak és a győztesnek is milliárdokat hoz a döntő

Hatalmas sportdiplomácia sikerként könyvelhette el hazánk, amikor 2020 márciusában Budapestnek ítélte oda a 2022-es Európa-liga-döntő rendezési jogát a sportág kontinentális szervezete, az UEFA. A 67 215 férőhelyes, 190,5 milliárd forintba kerülő, 2019 novemberében átadott Puskás Aréna így történelmi mérkőzésre készülhetett, mivel Magyarországon korábban még sosem rendeztek egymeccses finálét egyetlen férfi nemzetközi kupasorozatban sem. Csakhogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen abban a hónapban nyilvánította világjárvánnyá a Covidot, amely az UEFA terveit is megpecsételte. A pandémia miatt a magyar főváros időt nyert, hogy tökéletesen előkészüljön az eseményre, a 2022-es El-döntő lebonyolítását pedig Sevilla kapta meg. 

Az eredetileg 2022-re vonatkozó pályázat elkészítése során a Magyar Labdarúgó-szövetség együttműködött a kormányzat különböző szintjeivel, a Puskás Aréna vezetésével, a Fővárosi Önkormányzattal, a közlekedési társaságokkal, a szállodákkal, a turisztikai szolgáltatókkal, valamint más területek szakértőivel, és bár az UEFA már akkoriban is mindent rendben talált, a koronavírus okozta átszervezések következtében 2023 májusára módosította a budapesti finálé időpontját. 

Budapest és a Puskás Aréna már többször bizonyított

A spanyol Sevilla és az olasz Roma 21 órakor kezdődő találkozójára tehát több mint három éve volt felkészülnie a magyar fővárosnak, illetve a Puskás Arénának, amely a közelmúltban többször bizonyította, hogy képes megugrani bármilyen akadályt. 2021 első negyedévében például még javában tombolt a koronavírus-járvány, amikor Budapesten több európai kupamérkőzést rendeztek, mint a kontinens bármely más városában. 2020-ban meg az európai Szuperkupáért a portugáliai Portóban csapott volna össze a német Bayern München a Sevillával, ám az UEFA áthelyezte inkább hozzánk a meccset, és végül a Puskás Arénában tesztelte a szurkolók visszaengedését a lelátókra. A megrendezése olyannyira sikeres volt, hogy az operatív törzs tájékoztatása szerint járványgóc sem alakult ki. 

Ötvenezer külföldit várnak – teli pénztárcával

A mai Európa-liga-döntő azonban nem csak sport élményt nyújt, hanem a turisztikai forgalom és az országimázs szempontjából is jelentős: a korábbi becslések alapján a héten legalább 50 ezren érkeznek külföldről a magyar fővárosba a mérkőzésnek köszönhetően. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) nemrég arról számolt be, hogy ebben az időszakban több mint 34 ezer előfoglalást regisztráltak a budapesti szálláshely-szolgáltatók, ami közel 35 százalékkal haladja meg az egy héttel későbbi foglalási adatokat. A többség a 4 csillagos szállodákat részesítette előnyben, egyharmaduk viszont 3 csillagos szálláshelyeket választott. 

A fenti számokból látszik, hogy már a finálét megelőző napon is sokan jöttek Magyarországra. Ez abból a szempontból jó hír, hogy ezáltal több pénzt is költenek el nálunk. 

A két klub az elérhető 63 ezer meccsbelépőből 15-15 ezret oszthatott szét a saját szurkolói között, míg 16 800-at az UEFA a saját jegyértékesítési rendszerében adott el. A maradék 15 200 tikettet a helyi szervezők, a nemzeti szövetségek, televíziók és szponzorok kapták meg, ezáltal hazánknak is jut belőle némi bevétel. A jegyeket négy árkategóriába sorolták: 

• 150 euró (55 659 forint) volt a legdrágább,
• 65 és 100 euró (24 119 és 37 106 forint) a középkategóriás,
• 40 euró (14 843 forint) pedig a legolcsóbb. 

Tavaly is ugyanennyiért kínálta a belépőket az Európai Labdarúgó-szövetség, tehát drágulásról ebben az esetben nem beszélhetünk. 

Nagyot kaszál a győztes

Ami a csapatokat illeti, a hatszoros El-győztes Sevilla az idei kiírásban 56 643 481 eurót (21,02 milliárd forint) gyűjtött a nemzetközi porondon, míg az Európa-konferencialiga (EKL) címvédője, a Roma kevesebbet, 21 416 000-ot (7,95 milliárd forint). A spanyolok költségvetése ebben az évadban 244 millió euróra (90,54 milliárd forint) rúg, miközben az olaszok mintegy 400 millióból (148,37 milliárd forint) gazdálkodnak. 

A ma esti győztes 8,6 millió eurót (3,19 milliárd forint) kap az Európa-liga megnyeréséért, a vesztesnek pedig 4,6 millió jár (1,71 milliárd jár). Előbbi ráadásul rögtön egy polccal feljebb kerül, miután a sorozat győzteseként automatikus részvevője lesz az ősszel induló Bajnokok Ligája-csoportkörnek. Azt természetesen mindenki tudja, hogy az igazán nagy pénzeket ott, a BL-ben lehet szakítani, ahol csak a csoportkör elérése az idén 15,64 millió eurót (5,79 milliárd forint) ért. 

Az AS Romát irányító José Mourinho taktikai repertoárját ismerve a jó foci kérdéses, de az biztos, hogy az 50 ezer fizető vendégből csak profitálhat Magyarország.