Hiába mondta ki az Bírósága, hogy a kontinentális (UEFA) és Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) immár nem tilthatja meg a csapatoknak, hogy csatlakozzanak az Európai Szuperligához, a legnagyobb klubokat már nem igazán érdekli a koncepció.
Az EUB csütörtöki határozata óta az angol, olasz és német bajnokság nagymenői sorra jelezték, hogy a döntés ellenére távol maradnak a Szuperligától. Elsőként a Premier League-ben szereplő Manchester United, majd városi riválisa, a Manchester City, végül a Tottenham, a Chelsea és az angol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságot jelenleg vezető Arsenal is arról számolt be, hogy maradna inkább a helyén.
Korábban úgy lehetett tudni, hogy a két Bundesliga-óriás, a Bayern München és a Borussia Dortmund is kész lenne belépni a Szuperligába, most azonban mindketten visszatáncoltak. Olaszországból az Inter Milan, valamint a Juventus (utóbbi az egyik utolsó tagja volt a szerveződés mellett továbbra is kitartó egyesületeknek) is visszakozott az EUB döntése ellenére. A Szuperliga-párti Real Madrid és Barcelona viszont továbbra is kitart.
A nagyok után a kicsik felé fordultak
A Szuperliga promócióját végző A22 Sports Management elnök-vezérigazgatója, Bernd Reichart a BBC Sportnak adott interjút.
Közölte, hogy a 2021-es kritikákból egy dolgot biztosan megfogadtak. Tudják, hogy elitista, kevés csapatos liga nem az, amire a nézők vágynak. Az új javaslat szerint a Szuperliga több divízióból állna, a férfiaknál három osztályba osztanának 64 csapatot, a nőknél pedig két divízióba 32-t. A meccsek ingyenesen követhetők lennének streamingen keresztül, a résztvevők pedig garantált bevételhez jutnának.
Lesz feljutás a felsőbb osztályokba és kiesés az alsókba, mivel ez szolgálja a sport igazi értékét. Természetesen nyitva hagynánk a kaput a nemzeti bajnokságok csapatai előtt. Ezt mindenképpen megszerveznénk a ligákkal és a klubokkal. Nyitottak és demokratikusak leszünk
– mondta Reichart, kiemelve, az a vágya, hogy a nemzeti bajnokságokban kiemelkedően teljesítő klubok is bejuthassanak a Szuperligába:
Gondoljunk csak a 2016-os Leicesterre, vagy idén a La Ligában szereplő Gironára, esetleg Németországban a Bayer Leverkusenre. Nagyszerű lenne, ha az ilyen csapatok egy elképesztő szezon után bejuthatnának a Szuperligába.
Szerinte a liga ellenzőinek 99 százaléka az állandó résztvevők rendszerét kifogásolta, ami látványosan szembe megy a sport valódi értékével. Az új elképzelés egy olyan nyitott rendszer lenne, ami kényelmesen futhatna a nemzeti bajnokságokkal párhuzamosan. A hétvége a nemzeti ligáké lenne, a hétköznapokon pedig a Szuperliga mérkőzéseit nézhetnék a rajongók.
Bár az EUB kimondta, hogy az UEFA és FIFA törvénysértést követett el, amikor szankciókkal fenyegette a Szuperligához csatlakozó klubokat, ez még nem jelenti azt, hogy zöld a lámpa az új bajnokság támogatói előtt. Az olasz és a francia kormány már tervezik, hogy jogszabályokkal akadályoznák meg, hogy a csapataik csatlakozzanak a Szuperligához, illetve Angliában is keresik a módját, hogy a legnagyobb klubokat távol tartsák az elképzeléstől.
Katari és szaúdi pénzből valósulhat meg a Szuperliga
Amennyiben azonban a csapatok Szuperligát akarnak, akkor nehéz lesz ellene bármit is tenni. Az EUB döntése ugyanis egy dolgot biztossá tett: mostantól a klubokat nem lehet fenyegetésekkel sakkban tartani, mert az sérti a versenyszabályokat. Így, ha a szervezőknek sikerül meggyőzniük a topegyütteseket a részvételre, nincs kizárva, hogy tényleg megvalósul a sorozat.
Ehhez pedig akár meg is lehet a támogatás olyan országok részéről, mint Katar, vagy Szaúd-Arábia. Utóbbi rendkívül sok pénzt fektetett abba, hogy európai szintű focit építsen fel, és bár sok sztárt meg tudtak szerezni, a közönség továbbra is inkább a kontinentális labdarúgás iránt érdeklődik. A szaúdi gárdáknak a népszerűség felé az jelenthetné az utat, ha sikerülne beszállniuk a Bajnokok Ligájába. Ez a problémát feloldhatná a Szuperliga, ami mögé, ha beállnak a közel-keleti olajországok, akkor lesz pénz bőven.
Ez viszont hosszú évekbe telhet.
