Idegenrendészeti probléma a magyar sportban – az államtitkár megoldotta a problémát

Nem várt mellékhatása akadt a szuverenitásvédelmi törvénynek, mivel a hazai sportklubokat felkészületlenül érte, hogy az új év első két hónapjában nem kaphatnak munkavállalási engedélyt az Európai Unión kívülről érkezők, így elméletben egy afrikai focista vagy amerikai kosaras sem. 

Az össznépi gondolkodás Sallói István nyilatkozata után kezdődött. A 12 csapatos labdarúgó-NB I-ben az utolsó előtti helyen álló Zalaegerszeg sportigazgatója a Sportrádiónak nyilatkozott a klub felkészüléséről, megemlítve, hogy az átigazolások tervezésében problémát okoz a decemberben elfogadott és 2024. január 1-jén életbe lépett idegenrendészeti jogszabály-módosítás.

E szerint idén január 1. és február 29. között nem nyújtható be tartózkodási engedély iránti, illetőleg ideiglenes vagy nemzeti vagy EU tartózkodási kártya iránti kérelem, és így engedély sem adható ki olyan személynek, aki nem az Európai Unió vagy a gazdaságilag társult nemzetek (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), állampolgára, hanem az úgynevezett „harmadik országoké”.

– mondta Sallói, és tényleg nem volt egyedül a tétovaságával.

Elefántcsontparti középpályás 400 ezer euróért

A szabály praktikusan azt jelentené, hogy a magyar sportcsapatok hiába szerződtetik, nemhogy nem játszathatják, elvileg már edzésen sem izzaszthatják az említett harmadik országbelieket. Viszont mivel senki sem számolt ilyen tiltással, nem is így tervezték meg a telet, magyarul igenis szerződtettek (illetve szerződtetni szeretnének) ilyen játékosokat.

Az ötödik helyen telelő, tehát tavasszal az európai kupaszereplésért versenybe szálló Debrecen például január 4-én jelentette be a 23 éves Jorgo Pellumbi átigazolását a horvát Varasdintól. Csakhogy a légiós albán állampolgár, azaz elvileg őt érinti a tiltás. Mindenesetre a hajdúságiak elvitték magukkal a törökországi edzőtáborba, a Dehír érdeklődésére azonban nem kívántak reagálni.

Hasonlóan kérdéses lehetne a bajnoki címvédő és jelenleg is éllovas, ráadásul tavasszal a harmadik számú európai kupasorozatban, a Konferencia-ligában is érdekelt Ferencváros egyik új szerzeménye, Habib Maiga jövője. 

de hiába érkezett a francia Metztől, ő maga elefántcsontparti, és a fellelhető internetes adatbázisok szerint nincs is más, kivált EU-s állampolgársága. Következésképp elvileg ő is a tiltás hatálya alá esne, viszont ugyancsak elutazott edzőtáborozni a zöld-fehérekkel.

Első ránézésre problémás lehetne az ugyancsak most átigazolt bosnyák csatár, Kenan Kodro is, de neki van EU-s, konkrétan spanyol útlevele is, ráadásul már eddig is Magyarországon dolgozott, hiszen a Fehérvártól vette meg az FTC, úgyhogy többszörösen bebiztosított.

Minden sportág máshonnan igazol

Az ugyanakkor sportágfüggő, hogy mely régiókból szoktak érkezni a légiósok. Amíg fociban gyakorlatilag nincs olyan szeglete a Földnek, ahonnan ne jöhetne külföldi erősítés, 

azaz a kéziseket kevéssé hátráltathatná a jogszabály-módosítás. Információnk szerint jégkorongban – és feltehetően más sportágban is – a Sportállamtitkárság érdeklődött a szövetségnél, de arra jutott, hogy kevés csapatot kevés játékos esetében érinthetné a harmadik országbeliek időszakos tiltása, mert jobbára az EU-n belülről jöhetnek sportolók, vagy pedig már rendelkeznek engedéllyel. Mindennek azonban ellentmond, hogy hokiban és kosárlabdában is előszeretettel igazolnak a magyar klubok Észak-Amerikából.

Vízilabdában jelenleg minden klub parkolópályán van, hiszen a férfi- és a női válogatott is az egymásutáni Európa- és világbajnokságokkal van elfoglalva, ezért a hazai bajnokságok csak márciusban folytatódnak, amikorra pedig befejeződik az idegenrendészeti tiltás – ugyanakkor az átigazolási határidő február 28. Ugyanakkor a pólócsapataink ritkán hoznak légiósokat, de ha mégis, akkor például a legutóbbi két olimpiai férfiaranyat megnyerő Szerbiából. Ám mindez immár mellékesnek tűnik.

Gyorsan egyezségre jutottak az idegenrendészeti kérdésben

A kluboktól is beérkező kérdések nyomán a Dehír szerint a Magyar Labdarúgó-szövetség már egy hete egyeztetést kezdeményezett a kormányzattal, és iparági forrásokból mi is úgy értesültünk, hogy mindenki igényelte a tájékoztatást és kereste a megoldási lehetőségeket – közben pedig várta, hogy amolyan jelzőfényként követhessen valakit vagy valamit.

Aztán a hétvégén megérkezett a várt üzenet.

Érdeklődtünk a Belügyminisztériumnál a megállapodás részéleteiről, kivált, hogy a tartózkodási engedély kiadása az érintettek esetében automatikusan együtt jár-e a munkavállalási engedély kiadásával is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.