Az olyan gigantikus méretű események, mint az olimpia – vagy akár az olyan nagykoncertek, mint Taylor Swift turnéja –, megnövelik a keresletet a szállodai szobák, a repülőjegyek és az egyéb turisztikai, vendéglátóipari szolgáltatások iránt, ami értelemszerűen az árakban is megmutatkozik: az ebből eredő inflációs nyomást azonban a fogyasztók többsége kevéssé érzi, csak a statisztikákban mutatható ki a drágulás – idézte a UBS elemzését a CNBC.
Bár Párizs szállodái július elején küszködtek – a foglaltság becslések szerint 60 százalékkal csökkent, ami jelentős engedményekre kényszerítette a szállásadókat –, az olimpiai játékok ideje alatt ez a tendencia érthetően megfordult – írta elemzésében Paul Donovan, a UBS Global Wealth Management vezető közgazdásza.
A párizsi szállodák kihasználtsága a július 26-án kezdődő és vasárnapig tartó világverseny idején nőtt a tavalyi évhez képest a CoStar globális ingatlanadat-társaság adatai szerint, és drasztikusan emelkedett a bevételük is.
Az idei játékok első teljes hetének minden napján, július 28-tól augusztus 3-ig, a CoStar éves szinten 206 százalékos növekedést tapasztalt az egy szabad szobára jutó heti bevételben.
Ezt a kihasználtság 17,4 százalékpontos, 85,4 százalékra történő emelkedése, valamint az átlagos napi díj (ADR) 143 százalékos megugrása segítette elő. Kisebb léptékekben ugyan, de hasonló tendenciák voltak megfigyelhetők az ország vidéki régióiban is. Ám az átlagos francia polgárt ezek a változások szinte alig érintették – többségük elkerülte az olimpiát, legalábbis éjszakára nem maradt Párizsban –, miközben a drágulás vélhetően átmenetinek bizonyul majd, és a szobák ára visszatér a megszokott szintre.
A megugró árak ellenére a játékok hatalmas számú turistát vonzanak. Csak az első héten a párizsi turisztikai iroda 1,73 millió látogatóról számolt be Nagy-Párizsban, ami 18,9 százalékos növekedés 2023-hoz képest. Közülük 924 ezer nemzetközi turista volt – ez mintegy 14 százalékos emelkedés a tavalyi évhez képest –, a legtöbb külföldi látogató az Egyesült Államokból érkezett. A francia turisták közül a városba 25,1 százalékkal többen, 803 ezren utaztak éves összevetésben. A turisztikai iroda összességében 15,3 millió látogatót becsült az olimpiai és paralimpiai játékokra: az előbbire 11,3, az utóbbira pedig 4 milliót.
Ami pedig a jegyeladásokat illeti, a 2024-es párizsi szervezőbizottság megállapította, hogy az olimpiai és paralimpiai játékokra eddig összesen 10,6 millió jegyet adtak el vagy osztottak ki, ebből legalább 9,4 milliót az olimpiára és legalább 1,2 milliót a paralimpiára. A korábbi rekordot az 1996-os Atlantai Játékok tartotta, 8,3 millió eladott vagy félretett jeggyel.
Ez egy keresleti sokk, de ez egy szűkre fókuszált keresleti sokk, ami egyfajta probléma az inflációs oldalon
– emelte ki a szakértő.
Míg a párizsi olimpia hosszú távú gazdasági hatása még mindig bizonytalan, Donovan arra számít, hogy
összességében ez valószínűleg pozitív lesz.
Hasonlóan látja Christophe Dubi, az olimpiai játékok ügyvezető igazgatója is: véleménye szerint ez egy olyan erőforrás-injekció a helyi gazdaságban, amely mély hatást hagy most és a jövőben is. Victor Matheson közgazdász, a Szent Kereszt Kollégiumának professzora szerint pedig a NOB Agenda 2020 reformjai hozzájárultak ahhoz, hogy az események gazdasági szempontból fenntarthatóbbá váljanak. Ez lesz például az első nyári olimpia, amelynek költségvetése – 2000 óta először – 10 milliárd dollár alatti lesz. A szervezők – tette hozzá – pénzt takarítottak meg azzal is, hogy a helyszínek 95 százaléka már meglévő vagy ideiglenesen felépített volt, és ez a stratégia fordulópontot jelenthet az olimpiai mozgalomban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.