Ázsia már megint kulcsfontosságú területen előz

Sokan, sokszor mondják, hogy Ázsia, különösen Kína a technológiát tekintve nemcsak Európát, hanem számos esetben Észak-Amerikát is megelőzi. E gyakran ismételgetett mondás hátterét világította meg újra egy jelentős esemény. A 2020-ban és 2021-ben a járvány miatt elmaradt, illetve jobbára online térben úgy-ahogy megtartott mobiltechnológiai világtalálkozót, a barcelonai Mobile World Congresst (MWC) most végre élőben is lebonyolíthatták.

Persze a közben kitört orosz–ukrán háború okán kevesebb figyelem irányult erre a rendezvényre, így érdemes kiemelni néhány fontos mozzanatot, különösen az infrastruktúrát szemügyre véve. Ugyanis ez év végére világszerte várhatóan egymilliárd 5G-képes telefon (és egyéb eszköz) lesz használatban, széles körben megnyitva a sokat emlegetett ötödik generációs mobilkorszakot.

Európában az volt az eredeti cél, hogy 2025-ig minden nagyvárosi, városias környezetet 5G-s kapcsolattal kell ellátni, hogy a technológiai forradalom, a digitalizáció új útjai elől elháruljanak az akadályok. Így például ne csak a telefonok és az adótornyok közti összeköttetés legyen gyors (ezt a 4G hozta el), hanem például az önvezető autózás, az automatizált gyártás, az e-kereskedelem vagy éppen a szenzorok által vezérelt növénytermesztés és állattenyésztés is tovább tudjon lépni, hatékonysági ugrást legyen képes megtenni akár két-három éven belül. Hiszen

a felokosított termelőhelyek, városok, járművek szenzorai az ötödik generációs mobilhálózatokon tudnak igazán hatékonyan kommunikálni, ezek nélkül rövidesen szinte „béna kacsa” lesz egy-egy térség.

Elhúznak a kínaiak

Csakhogy amit a földrészünkön kitalálnak, azt Kína olyan gyorsan valósítja meg, hogy az ágazati vezetők, szakértők és a jövőkutató guruk csak pislognak. Álljanak itt a frissen becsült számok: ezek szerint 2025-re az európai előfizetések (ideértve nemcsak a telefonosakat, hanem az emlegetett új eszközökkel kapcsolatosakat is) 35 százaléka szól majd 5G-s szolgáltatásra. Kínát (beleértve Hongkongot) és Tajvant együtt tekintve 48 százalékos lehet az arány, s Észak-Amerikában is hasonló mérték várható. Ez azért lényeges kérdés, mert ez egy alap-infrastruktúra, amelynek a kiépülése és a használata egyaránt kulcsfontosságú.

Nem is elsősorban amiatt, hogy a felhasználók sebesebben töltsenek le videókat vagy más egyebet, hanem azért, hogy a szenzorok, a gépek közti kommunikáció gyorsabb és stabilabb legyen a mainál. Például az úgynevezett okosvárosok koncepciója ne csak papíron létezzen, hanem többek között a közlekedés optimalizálása, a megújuló energiaforrások minél hatékonyabb kihasználása igen jelentős energiamegtakarítást eredményezzen. Ezekhez is szükség van ugyanis az 5G-hálózatokra.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!