Kínai műholdak özönlik el az eget, és az 5G után Peking beveti a 6G-t

Kínai kémléggömb és kínai kémbója után jöhetnek a kínai telekommunikációs műholdrajok. Peking megelégelte, hogy az alacsony űrt az amerikai Elon Musk SpaceX vállalatának Starlink-műholdjai uralják, még az idén elkezdik felbocsátani saját flottájukat. 

Az állami űr- és rakétaipari vállalat, a China Aerospace Science and Industry Corp (CASIC) szeptemberben állítaná pályára első LEO műholdraját – jelentette a kínai kommunista párt ellenőrizte Global Times.

LEO az angol low-Earth orbit rövidítése, magyarul alacsony föld körüli keringési pályát jelent. A definíció szerint a LEO műholdak ezer kilométernél kisebb magasságban keringenek. A CASIC műholdjai még ezen belül is alacsonyan, a földfelszín felett 150-300 kilométeres magasságban fognak repülni. Tehát azért jóval a kereskedelmi repülőgépek felett, amelyek ritkán mennek 14 kilométer fölé.

A LEO műholdak nagy előnye, hogy olcsóbbak a magasabban keringő társaiknál, és hatékonyabb telekommunikációs átvitelt biztosítanak. Musk Starlinkje hatalmas előnyre tett szert ezen a területen, már több mint 3500 szatellitet állított pályára, amelyeket időnként szabad szemmel is észrevehetünk. Több tízezer egységet terveznek még hozzáadni a rendszerhez. 

Az ilyen rendszerek geopolitikai jelentőséggel is bírnak, amit jól példáz a Starlink szerepvállalása Ukrajnában, ahol az egy évvel ezelőtt támadást indító oroszok első dolgai közé tartozott az internetes telekommunikációs hálózat szétrombolása. A kínaiakat az is ösztönzi a saját fejlesztésekre, hogy a velük hatalmas technológiai versenyben lévő Egyesült Államok korlátozta bizonyos technológiák, így a nagy teljesítményű csipek eladását az ázsiai óriásnak.

A CASIC azt nem közölte, elsőre hány műholdat lőnének fel. A megcélzott magasságban már vannak kínai műholdak, de nem több, mint néhány száz, és a jelenlegi helyzetből az olvasható ki, hogy a kínaiak lemaradása a Starlinkhez képest valószínűleg fennmarad a következő évtizedben – írta a Reuters, elemzőket idézve, akik szerint a kínai LEO műholdak száma 2027-ig várhatóan csak a négyezret éri majd el. A szintén állami China Satellite Network Group Corp még 2020-ban azt közölte, hogy majdnem 13 ezer LEO műholdból álló flottát építene, de eddig még nem történt jelentős előrehaladás. 

A szeptemberi nagy lépésre készülő CASIC egy hónapja azt jelentette be, hogy az Antarktiszon épít földi állomást óceánmegfigyelő műholdak számára.

Ugyancsak a Global Times számolt be szerdán arról, hogy Csin Csuang-lung ipari és információtechnológiai minisztere ipari fejlesztési programot jelentett be a 6G mobiltechnológia fejlesztésére, miközben gyors ütemben építik ki a jelenleg a világon használt legmodernebb 5G-hálózatot. 

A minisztérium egy statisztikai bulletinje szerint az 5G-bázisállomások száma elérte a 2,312 milliót Kínában, ami a világ ilyen állomásainaktöbb mint 60 százalékát jelenti. 

A 6G-technológia – ahogy Ma Csi-hua telekommunikációs elemző a lapnak leírta – a földi, atmoszferikus és űrhálózatok hatékonyabb összehangolásával teszi gyorsabbá és könnyebbé a kommunikációt.