A növekedés tipikus ellentmondásai

A légi utasforgalom robbanásszerű növekedése hozzájárult az angolul over­tourismnak nevezett, azaz a trendi turisztikai desztinációkat valósággal letaroló túlzott turizmus, a túlutaztatás kialakulásához – írta a napokban Eric Heymann, a Deutsche Bank elemzője a Finews.first című online gazdasági folyóiratban. A légi forgalom gyors ütemű növekedését jelzik az IATA (Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség) adatai is. Eszerint

2003-tól 2018-ig a légi árufuvarozás mintegy 180 százalékkal, a légi utasszállítás pedig több mint a 2,5-szeresére nőtt. Az utóbbi azt jelenti, hogy az elmúlt másfél évtizedben átlagosan 7 százalékkal gyarapodott évente a légitársaságok utasforgalma.

Az első pillantásra örvendetes fejlődés egyaránt köszönhető a háztartások javuló jövedelmi helyzetének és a repülőgép-menetjegyek régóta csökkenő árának. Néhány évtizede a repülés még luxus volt, ma viszont az egyre szélesedő globális középosztály számára természetessé vált.

A legnagyobb, 10 százalék feletti növekedés 2014 és 2017 között a közel-keleti régióban volt, de 8,5 százalékkal lendült fel ekkor az ázsiai–csendes-óceáni térség forgalma is. Az európai valamivel a világátlag alatt bővült, az észak-amerikai pedig 3 százalékkal növekedett. Jellemző az is, hogy a nemzetközi légi forgalomban végbement jelentős kapacitásnövelés (több repülőgépet állítottak forgalomba) ellenére a légi utasszállítás globális foglaltsági mutatója az elmúlt 15 év alatt 10 százalékponttal 81 százalékra nőtt. A tendencia folytatódhat, hiszen noha a légitársaságok költségszintje újbban nőni kezdett, a kemény verseny mégis kizárja, hogy általános áremelésekre kerüljön sor.

A légi utasszállítás bővülése és a túlutaztatás közötti összefüggés tagadhatatlan, hiszen 2018-ban például a fapados légitársaságok az összes turistaút 30 százalékát bonyolították le, 2011-ben még csak a 24 százalékát.

A túlutaztatás kialakulásában persze szerepet játszanak azok az online portálok is, amelyek a magánszállásokat kínálják. Emiatt sok helyen kilőttek az ingatlanárak, ami szűk keresztmetszetet rajzolt a helyi ingatlanpiacon. A tengerpartokon nehezen tolerálják a tömegesen partra szálló és a szárazföldön keveset költő, hajóval érkező turistákat is.

Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) szerint a turistaérkezések száma világszerte jelentősen nőtt, az 1995-ös 600 millió 2017-re elérte az 1,3 milliárdot.

Összesen csupán háromszor csökkent a számuk 23 év alatt, az USA elleni terrortámadás miatt 2001-ben, a Kínából induló SARS-járvány nyomán 2003-ban, és a gazdasági világválság következtében 2009-ben.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható