A hazai turizmus is megérzi a háborút

Az orosz–ukrán háború turizmust érintő hatásai sokkal összetettebbek annál, mint azt elsőre gondolnánk. Az ágazat szakembereivel beszélgetve kiderül, mivel Magyarország – a délszláv háború időszakához hasonlóan – a messzi távolból ismét összemosódik a frontvonallal, a már éppen újrainduló észak-amerikai beutazás megtorpanni látszik. Jól mutatja ezt, hogy a Montreal–Budapest-járat újraindulását nem olyan rég bejelentő Air Canada a háború kitörését követő napokban le is lemondta a budapesti repülést. A hírek szerint a kanadaiak és az amerikaiak többsége vagy elhalasztja az utazását, vagy – mint azt az ottani foglalások emelkedése mutatja – inkább a biztonságos távolságban lévő Angliába és Franciaországba utazik.

Ami ennél is meglepőbb: elsősorban Budapestről és környékéről több szakember is elmondta, hogy jó néhány nagy létszámú német csoport foglalását is lemondták a hazai szállodákban, éttermekben a közeli fegyveres konfliktusra hivatkozva. A főszezonban pedig a Balatonon és főként az orosz–ukrán vendégkörre erőteljesen fókuszáló Hévízen is jelentős kihívást jelent a két ország jól fizető utazóinak elmaradása.

„Aki máig talpon maradt a turizmusban, az az elmúlt bő évtizedben megtanulta, hogyan kell folyamatosan alkalmazkodni a kiszámíthatatlanul változó gazdasági környezethez – értékelt a Figyelőnek Baldauf Csaba, a Magyar Éttermek és Szállodák Szövetsége elnöke. – Jól mutatja ezt a hévízi régió, ahol évtizedekig 70-80 százalékban az osztrák és a német vendégekre alapoztak. Majd amikor a 2008-as globális válság idején az egész országban drasztikusan visszaesett a turisztikai kereslet, Hévízen, mint egy különálló szigeten, megjelentek azok az orosz vendégek, akik 80-90 százalékos telítettséget hoztak. Majd jött a 2014-es rubelválság, amikor a hévízi régió turisztikai szolgáltatói a magyar vendégekre fókuszálva, a jelentősen visszaeső orosz beutazóturizmus ellenére is megtalálták a kiutat, most pedig a járvány miatti lezárások időszakát is sikerült túlélniük.”

A korabeli helyzetre jellemző, hogy a rubel dollárhoz mért 40 százalékos értékvesztése után 2015-ben az orosz beutazások 40-50 százalékos visszaeséséről beszéltek a szakemberek. Ez azért is volt komoly csapás a hazai turizmusnak, mert az oroszok 2014-ben még 197 749 vendégéjszakát töltöttek szállodában, ahol nemcsak tovább maradtak, mint például a németek, de messze gálánsabb vendégnek bizonyultak sok más nemzet turistáinál. Szerencsére a krízis nem tartott sokáig, 2016 januárjától ismét öt charterjárat kötötte össze az orosz piacot a sármelléki repülőtérrel. Időközben pedig az ukrán vendégek is egyre nagyobb számban érkeztek Magyarországra.

„Jól célzott és sikeres marketinggel elsősorban a környező országokból, Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból van esély a most kieső orosz és ukrán vendégek pótlására a Balatonnál és Hévízen – mondja Baldauf Csaba, aki a régió meghatározó családbarát szállodája, a Kolping igazgatójaként örömmel konstatálja, hogy a belföldi vendégforgalom továbbra is rendkívül biztató, amit jól mutat, hogy az idei első negyedévben több pénzt töltöttek fel a SZÉP-kártyákra, mint tavaly ilyenkor. „Azt gondolom, hogy az idei nyáron minden esély megvan arra, hogy mind a Balatonnál, mind Hévíz környékén jó főszezont zárjanak, és ebben annak is szerepe lehet, hogy a gyengülő forint nagy valószínűséggel még inkább a hazai utazásra sarkallja honfitársainkat.”

„Az elmúlt évek koronavírus-hullámai kialakították bennünk azt az állandó készenlétet, amellyel a legváratlanabb helyzetekben is a legjobb válaszokat tudjuk adni a kihívásokra” – fejti ki Molnár Ágnes, a Hotel Európa Fit vezérigazgató-helyettese. A szálloda ennek szellemében gondoskodott a szükséges felújításokról és az olyan új attrakciókról, mint amilyen a FitKitchen konyhastúdió januári átadása. Miközben az év vége felé úgy tűnt, hogy a küldő piacaikon bevezetett utazási enyhítések eredményeként kifejezetten erős tavaszi, nyári szezon elé nézhetnek, az ukrajnai háború kirobbanása romba döntötte a reményeiket, mert az orosz és az ukrán piacról is szinte kivétel nélkül visszamondták az első félévi foglalásokat. Ráadásul a bizonytalan nemzetközi helyzet miatt más külpiacról is sok lemondás érkezett a tavaszi időszakra, már csak azért is, mert főleg az energia- és üzemanyagárak emelkedése egész Európában sokakat otthon tart. A húsvét így is gyakorlatilag telt házat hoz a szállodába, ahol a nyári főszezonra is élénk az érdeklődés. A köztes időszakban azonban minden valószínűség szerint a Covid előtti évekhez képest elmarad a vendégforgalom. „Ahogy a pandémia idején, jelenleg is a többgenerációs belföldi vendégkör a legmeghatározóbb nálunk. Jelenleg Ausztria, Németország, Szlovákia és Csehország a legnagyobb küldő ország, amely korábban is meghatározó volt Hévízen, de mindig kevesebben és rövidebb időre jönnek, mint az általában egy-három hétre érkező orosz és ukrán vendégek” – fűzte hozzá.

„A balatonfüredi Danubius Hotel Marina és a Danubius Hotel Annabella húsvétkor és gyakorlatilag telt házzal nyit” – mondja Bogár Zoltán, a Danubius Hotels központi üzletfejlesztési igazgatója. Hozzátette: a balatoni, szezonális szállodáik az elmúlt két évben is üzemeltek, sőt a járványidőszakban náluk is jelentősen megnőtt a belföldi kereslet. „A nyár legkiemelkedőbb időszakában, július közepétől augusztus 20-ig 90 százalék feletti foglaltságot prognosztizálunk, 85-90 százalékban magyar vendégekkel, miközben a szlovák egyéni utazók részéről érkezik még több foglalás. Az idén arra számítottunk, hogy a német csoportos turisták is visszatérnek az előszezonban, de az elmúlt hetekben ezeknek az utaknak a nagy részét lemondták” – tette hozzá. A szakember szerint, miközben a Balatonon az elmúlt években két számjegyű átlagár-emelkedés volt, az idén – a kereslet függvényében – valószínűleg ennél kisebb mértékben növekednek az árak. Meglátása szerint a háború közvetlen módon nem lesz drámai hatással a belföldi turizmusra, de annak közvetett befolyása – az áremelkedések, az energiaárak változása, az infláció – kedvezőtlenül befolyásolhatják a magyar háztartások anyagi helyzetét és különösen a külföldi utazási kedvét.

A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!