késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Van egy veszélye a Balatonnak, amiről csak kevesen tudnak
A Balaton kedvelt turisztikai célpont nyáron, és különösen a déli parton a fürdözők úgy állnak hozzá, hogy nincs miért aggódni, hiszen egy sekély vizű tóról van szó, ám a parttól pár száz méterre húzódik egy árokszerű képződmény, az úgynevezett marásvonal, amely akár életveszélyt is okozhat, ha nem számolunk vele.
Szakter Rolanddal, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének geodéziai és térinformatikai referensével a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata oldalán jelent meg interjú a kérdésről.
A Balaton nem egy lavór
A szakember elmondta: tévedés azt gondolni, hogy a Balaton olyan, mint egy lavór, amely egyenletesen mélyül, hiszen az valójában egy élő tó, folyamatosan változó mederrel. A legnagyobb veszélyt jelentő marásvonal főként a déli parton jelenthet veszélyt, hiszen az északi parton gyorsan és egyenletesen mélyül a víz.
A sekélynek tartott déli parton azonban 30-40-50 méteren belül is hirtelen két métert tud mélyülni a víz, hiszen a marásvonal gyakorlatilag egy víz alatti árok. Igaz azonban, hogy ez általában ott kezdődik, ahol a víz már egyébként is másfél méter–180 centi mély, tehát ezen a szakaszon a legtöbben már eleve úsznak inkább. Azt is fontos megjegyezni, hogy ez a terület minden esetben a kijelölt strand határán túl van.
Problémát okozhat Szakter szerint, hogy a déli parton két marásvonal is található, amelyek közül
a parthoz közelebbinél csak fél métert mélyül hirtelen a víz, ami főként a gyerekekre jelenthet veszélyt.
A marásvonal egyébként Siófoknál és Bélatelepnél van a legközelebb a parthoz.
A parttól távolabb sem javasolt fejest ugrani
A Balatonban ráadásul úgynevezett turzások is kialakulhatnak, olyan kiemelkedések, amelyeket a víz épít a mélyedésekből, a marásvonalból kiszabadult mederanyagból. Mivel a déli parton a jogszabály szerint akár egy kilométerre is eltávolodhatunk a parttól, ez problémát okozhat, különösen, ha vízibiciklivel, SUP-pal hagyjuk el a partot.
Egy kilométeren belül biztosan találkozunk a víz alatti árokkal, amivel fontos tisztában lenni, például amikor vízibicikliről ugrunk a vízbe.
Itt az egyik veszély a pánik, amikor az egyik ugrásnál még leér a lábunk, a következőnél pedig nem, a másik pedig a turzások, amikor például egy fejesugrás után derül csak ki, hogy a víz ott sekélyebb, mint az előző ugrásnál, hiszen a vízibicikli és más eszközök sodródnak a vízben, így nem tűnik fel, hogy sekélyebb rész fölé érkeztünk. A 40-50-60 centiméteres homokpadok ráadásul – szemben a marásvonallal – mozognak is egy-egy vihar után, de a sima hullámzás is elbonthatja és újraépítheti őket máshol. A déli parton ezért nem túl szerencsés fejest ugrani.
A mederviszonyok a hajósok számára is gondot okozhatnak, ezért nekik érdemes a hajózásra bójákkal kijelölt területen maradniuk, különösen, ha járművük nagyobb tőkesúlyú. A Balaton például hiába Tihany közelében a legmélyebb, közvetlenül mellette található a szántósi homokpad, ahol könnyen zátonyra futhat egy hajó.
A balatoni marásvonal térképe itt érhető el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.