Energiatisztaság egy új nézőpontból

Éppen a sok kritikát kapó nuk­leárishulladék-tárolást tartja az atomenergia melletti egyik fő érvnek Michael Shellen­ber­ger környezetvédő aktivista, aki részben a tiszta energiát támogató programjával és a Diablo Canyon atomerőmű bezárása elleni kampány részeseként indult tavaly a kaliforniai kormányzóválasztáson. (Alulmaradt.)

A nukleáris hulladék szilárd, és a vele előállított energiára vetítve sokkal kevesebb keletkezik belőle, mint más típusú energiatermelés hulladékából. Biztonságosan elzárható, nem kerül vissza a természetbe. A nukleáris termelés a levegőt sem szennyezi, ez sem mondható el minden energiatermelő folyamatról

– magyarázta a Világgazdaságnak a közelmúltban Szocsiban rendezett Atomexpón. Mint rámutatott, az elbontott naperőművek után fajlagosan háromszázszor több hulladék keletkezik, mint az atomerőművek után.

A radiokatív tartalmú hordókat azonban százezer évig meg kell őrizni sértetlenül. Ám ilyen időtávlatban – erre a finn Onkalo című dokumentumfilm mutatott rá – még azt sem tudjuk, hogy ki kinek, milyen nyelven és eszközzel adja tovább a hulladéktároló megóvására vonatkozó utasítást, információt. A Világgazdaság felvetésére Michael Shellenberger közölte:

nincs miért aggódni, ez a „legjobb fajta” hulladék, biztonságosan és hosszú ideig őrizhető. Félni inkább a krómot, kadmiumot és más, mérgező nehézfémeket tartalmazó napelemek hulladékától kell.

Az atomenergiát amiatt is a megújulók elé helyezi Michael Shellenberger, valamint az általa alapított és vezetett Environmental Progress szervezet, mert egységnyi energiát adó atomerőmű építéséhez kevesebb anyagra van szükség, mint a többi, tiszta energiát adó létesítményhez. Így már a gyártás során is kevesebb a beavatkozás a környezetbe. Listájuk „rossz” végére a napelemek kerültek a 16 ezer tonna per terawattórás mutatójukkal. Az anyag több mint fele acél, de jelentős tétel a cement, az üveg és más anyagok is. Egy atomerőműhöz viszont fajlagosan elég 920 tonna anyag, ennek a bő 80 százaléka beton, a többi főként acél.

A teljes cikk a szerdai Világgazdaságban olvaható