Áprilisra már több kétezer-kétszáz fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben a februárihoz képest. (Ez volt az utolsó olyan hónap, amikor minden vasárnap és éjjel is nyitva lehettek az üzletek – míg március átmenetinek számított ebből a szempontból.) Elbocsátásokra jellemzően akkor kerül sor, ha gyengébben teljesít a szektor. Most azonban a KSH és a kormány szerint száguld a piac.
Az adatok arra utalnak, hogy a boltzár elrendelése miatt csökken a létszám: a közvetlenül érintett kiskereskedelemben ugyanis a létszámcsökkentés kétezer-négyszáz fő volt, míg a nagykereskedelemben némi növekedést regisztrálhattak. A Blokk.com kereskedelmi szakportál szerint a „legsanyarúbb” a részmunkaidősök helyzete, ám a teljes állásban foglalkoztatottak létszáma is több mint ötszáz fővel csökkent.
Az elbocsátási hullám eddig az alkalmazottaknak kevesebb mint két százalékát érintette tehát – ugyanakkor nem ismert, miként reagáltak az új szabályozásra a kisboltok. A KSH statisztikája a négy főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra nem terjed ki ugyanis. Az éjszakai nyitva tartás új szabályai miatt ezeknél az üzleteknél jellemzően 1-1 alkalmazottól megváltak, hiszen itt vasárnaponként és este tíz után csak családtag állhat a pult mögött. Hasonló lehetett a helyzet a trafikoknál is.
Emlékezetes: az új rendelkezések bevezetését megelőzően, márciusban napvilágot látott 2011-es tanulmány a vasárnapi kereskedelmi szünet esetére 10-15 ezer munkahely megszűnését jósolta. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) tulajdonított számítás létét az illetékesek akkor tagadták. Az NGM azt hangsúlyozta: nincs tudomása arról, hogy a témában elemzés született volna a megbízásából. A szaktárca akkor hiteltelennek nevezte a számára ismeretlen tanulmány megállapításait, és azt hangsúlyozta: „Nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.”
A tárca szerint most sincs szó létszámcsökkentésről. Kérdésünkre azzal érveltek, hogy szezonális hatások miatt a statisztikákat év/év összevetésben érdemes vizsgálni. E szerint pedig egy év alatt a kereskedelem és gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tízezerrel nőtt az alkalmazásban állók száma. A kiskereskedelemben a növekmény 2500 fő – írja a tárca, amely megjegyzi azt is, hogy a május 20. és június 20. közötti időszakban 1959 új álláshelyet jelentettek be a munkáltatók a kereskedelmi szektorban.
Más kérdés, hogy február és március között utoljára 2009-ben bocsátottak el ennél több kereskedelmi alkalmazottat. Míg tavaly – a fogyasztás növekedésével párhuzamosan – az ágazat folyamatosan emelte a munkavállalók számát, addig a zárva tartás bevezetését követően csökkenteni kezdte azt. Most már hat évvel ezelőtti szint alatt van ismét a foglalkoztatottak száma, az alágazatok között növekedés csak az üzemanyag-forgalmazásban volt (itt emelkedett is jelentősebben a forgalom, és ezt az ágazatot a zárva tartás nem érinti).
Többet kellett túlórázni
A hivatalos indoklás szerint a vasárnapi (és éjjeli) zárva tartás elrendelése a kereskedelmi alkalmazottak érdekeit szolgálta. Ugyanakkor idén áprilisban a KSH kimutatása szerint a kiskereskedelemben a korábbiaknál sokkal többet, összesen 378 ezer órát kellett túlórázniuk az alkalmazottaknak. Az elmúlt öt évben ilyen nagyságú túlmunkára nem volt példa. Ennél többet egyébként utoljára 2008-ban kellett ráhúzniuk a boltokban az alkalmazottaknak, de akkor többen dolgoztak a kereskedelemben, így egy alkalmazottra átlagosan némileg több túlóráztatás juthatott most áprilisban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.