Újabb lisztáremelési hullám következik

Egyértelműen látható, hogy az aratás óta tovább emelkedő étkezésibúza-árak 25-30 százalékkal is magasabbak, mint egy évvel korábban, a jó minőségű malmi búzáért a tonnánkénti 60 ezer forintot is elkérik a termelők – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára. Ez az alapanyagár-növekedés azonban nem tükröződik a liszt árában.

Több cég ugyan árat emelt augusztusban, de akkor még abban reménykedtek, hogy a kezdeti hajrá után lecsendesedik a piac, és újra 50 ezer forint alá kerül a búza ára.

Több hónap veszteséges működés után sokan szembesültek azzal, ezt már nem folytathatják tovább, ezért a főtitkár szerint nagy valószínűséggel újabb áremelési hullám indul el. A malomiparban nincsenek tartalékok, a nyereséges gazdálkodás idején is csupán 1-2 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel számolhatnak, ezért kénytelenek követni a piaci folyamatokat. Ráadásul a következő év béremeléssel és a villamos energia árának növekedésével indul, így a lisztárak nem állnak meg a november után kialakult szinten – tette hozzá.

A tavaly 7 milliárd forintos árbevétel mellett 93,7 millió forintos adózott eredményt elérő Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, Lakatos Zoltán szerint az aratáskori induló árhoz képest tonnánként átlagosan 15 ezer forinttal emelkedtek a búzaárak. A Duna jelenleg nem hajózható, ennek ellenére csökkenés nincs, esetleg némi megtorpanás tapasztalható az árakban. Amint beindul a vízi szállítás, tovább drágul a liszt alapanyaga. Az áremelkedés hátterében szerinte az áll, hogy hosszú idő óta ebben a szezonban fordul elő először, hogy magasabb lesz a fogyasztás, mint a megtermelt búza.

Átmenő készlet ugyan van a világpiacon, de a terméskiesés nagy volt Európában, elsősorban Németországban, Lengyelországban, Franciaországban és Bulgáriában.

Lakatos Zoltán szerint az augusztusi, átlagosan 8-10 százalékos áremelést sikerült elismertetni az átvevőkkel, de novemberben újabb drágításra lesz szükség, amelynek a mértéke – csak hogy ismét abba a helyzetbe kerüljenek, mint az aratás utáni áremeléskor – 7-8 százalékos lehet. Ennek pedig végig kell mennie a termékpályán, tehát a pékek is áremelésre kényszerülnek majd. Lakatos szerint az idei első fél év különösen kedvezőtlenül alakult a malomipar számára, mivel nem tudták elismertetni átadási áraikban az akkori búzaár-emelkedés, a megdrágult áram és a béremelések okozta költségnövekedéseket. Így az amúgy is alacsony nyereségrátával dolgozó malomipari cégek egy része veszteséggel zárta az első fél évet. A január újabb áremelést hozhat, amelyet a minimálbér-emelés és az áramtőzsdei folyamatok alapján valószínűsíthetően 25-30 százalékkal dráguló villamos energia gerjeszt.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja