Négyből egy kórházi ágy üres

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő legfrissebb adatai szerint 2017 februárjában országosan 41 663 fekvőbeteg-ellátásra alkalmas betegágy volt Magyarországon (2015-ben több mint 69 ezer volt). A februári tényleges ágykihasználás messze nem érte el a száz százalékot. A legjobb ágykihasználtsági statisztikai adattal Baranya megye rendelkezik, ahol a betegágyak 81 százalékában feküdt beteg, a sereghajtó pedig Nógrád megye, ahol valamivel több, mint 61 százalék ez a mutató. Az országos ágykihasználtság 76 százalék. Ugyanakkor a legfrissebb adatok szerint is márciusban több mint 27 ezer beteg várt műtéti ellátásra.

Az ágykihasználás valóban relatíve alacsony Magyarországon, de az aktív ágyak esetében a százszázalékos ágykihasználtságot nem is szabad célként kitűzni, hiszen nem lehet tudni, hogy a sürgősségi osztályokra, baleseti osztályokra vagy fertőző osztályokra mikor mennyi beteg várható, mindig kell valamennyi szabad ágy – mondta Kincses Gyula egészségpolitológus a Világgazdaságnak.

Lehet, hogy ez sok embernek nem tetszik, de hogy egy hónap a várakozási idő például egy mandulaműtétre, az nem számít soknak. Valójában a gerincstabilizációs műtétek, a csípő- és térdprotézis-műtétek jelentenek súlyos problémát: ezekre sokszor egy évnél is többet kell várni.

A várólisták nem az aktív ágyakhoz kapcsolódnak – mondta Kincses Gyula. Az ágykihasználtságban és az elvégzett műtétek számában a finanszírozás az, ami igazán meghatározó. Hiszen látszik, hogy minden év végén a kormányzat kórházkonszolidáció gyanánt egyszeri nagyobb összeggel segíti ki az intézményeket, és ilyenkor mindig csökkennek a várólisták is.

A Magyar Államkincstár adatai szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege március végén 33,2 milliárd forint volt, ebből 22,9 milliárd az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel. Tavaly év végén 70 milliárd forint segítséget kaptak a kórházak a lejárt tartozásaik rendezéséhez. A magyar egészségügyben nem is a humán erőforrás hiánya a legnagyobb probléma, hanem a célzott pénzhiány – mondta Kincses Gyula.

Ha a várólistákat szeretnék csökkenteni, akkor a kritikus területeket kellene kiemelt és célzott finanszírozással támogatni. Továbbá azzal lehetne eredményeket elérni, ha az egynapos sebészeteket fejlesztenék, ami nagyon sokat tudna javítani a betegellátás helyzetén – tette hozzá Kincses Gyula.