Rendezni kell az állami és a magánszféra egészségügyi szolgáltatásainak viszonyát
A kétszer kétharmados felhatalmazással az elértnél sokkal mélyrehatóbb reformokat lehetett és kellett volna véghezvinni az egészségügyben – mondta a Világgazdaságnak Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke.
Szerinte érdemes az elmúlt négy évet az elmúlt nyolc év függvényében értékelni. A jó szándékot nem vitatja, de világosan látszik, hogy nem volt egy olyan egészségügyi kormányprogram, amelyet egyik vagy másik államtitkárnak végre kellett volna hajtania.
Folytatni kell a bérek emelését
Pozitívumként említik a lapunk által megkérdezett egészségügyi szakemberek – Dénes Tamás mellett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke és Kincses Gyula egészségpolitológus is – a bérek rendezését.
A most zárult ciklusban került sor a 100 + 105 ezer forintos orvosi béremelésre, ami a 2002-es 50 százalékos béremelés óta valóban a legjelentősebb volt
– mutatott rá az egészségpolitológus.
Fotó: Teknős Miklós
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez azonban nem elég, tovább kell gyorsítani az egészségügyben dolgozók bérfejlesztését, és nem szabad kifelejteni az egészségügyi intézményekben dolgozó műszaki dolgozókat sem.
A rezidensek érdekeit képviselő szakszervezeti elnök a jó példák közé sorolta a számos vidéki intézmény strukturális átalakítását, felújítását, amire 500 milliárd forint európai uniós forrást biztosítottak.
Megemlítette továbbá az utolsó évben elindult Egészséges Budapest program (EBP) című egészségügyi projektet, igaz, ennek az eredményeire még várni kell. Az EBP-re 40 milliárd forint állami forrás jut a következő években. Szakemberek szerint a programmal az egész központi régió fog nyerni.
Kincses Gyula azonban úgy látja, a politikának nem az egészségügyi rendszer korszerűsítése, hanem az általa látványberuházásnak nevezett szuperkórház a fontos.
Jó lépés volt
Üdvözölné a szakma
A szintén uniós forrásból megvalósított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) kifejezetten hasznos eszköz lehet a transzparencia és a tervezés elősegítésére – mondta Dénes Tamás. Kincses Gyula szerint az EESZT-ben az e-recept az egyetlen működő funkció, de hiányzik mögüle a tudásbázis és az erre alapozott elemzés, az interakciók, a felírás helyességének adekvát vizsgálata.
Nem volt politikai támogatottság
A fiatalos lendületű, pragmatikus hozzáállású Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak talán volt ambíciója az ellátórendszer működésének többlépcsős átalakítására, működési hibáinak csökkentésére. De a politikai támogatottságot nem kapta meg – mondta Kincses Gyula. Regnálását nagy politikai deklarációk helyett egy ötpontos vállalással kezdte.
Felsorolása tartalmazta a többi közt a háziorvosok helyzetének rendezését, a kancellári rendszer bevezetését az intézményekben, az új kórház- és ügyeleti rendszer kidolgozását, a kórházi minimumfeltételek újragondolását, valamint a gyógyító és ápoló osztályok szétválasztását. A felsorolásból Kincses Gyula az elmúlt húsz év legfontosabb alapellátási kezdeményezésének a praxisközösségek létrehozását tartja.
Az elhatalmasodó orvos- és nővérhiányt Dénes Tamás szerint tisztességes bérezéssel, megfelelő ösztönzőkkel – a hálapénzrendszer megszüntetésével és elvárható munkakörülményekkel lehetne csökkenteni.
Ugyanakkor – tette hozzá – nem történt érdemi előrelépés az egészségügyi rendszer átláthatóbbá tételében, amivel pedig növelni lehet a lakosság bizalmát. Nincsenek minőségi mutatók, még mindig nem becsüli többre a rendszer azt, aki többet és jobban dolgozik – érvelt a Reszasz elnöke.
Történelmi esély a paraszolvencia eltörlésére
A hálapénzrendszert minden lapunk által megkérdezett az egészségügy méregfogának tekinti. Éger István szerint Magyarország most egy olyan kapuban áll, amelyen át tud lépni. A MOK elnöke olyan együttállást észlel, amelyben a szakma, a gazdasági élet és a politikai elhatározás is együtt van ahhoz, hogy a hálapénzrendszert ki lehessen irtani a hazai egészségügyből.
Éger István úgy látja, hogy ha ezt most nem lépik meg, akkor annak az orvosutánpótlás látja kárát, ugyanis a hálapénzrendszernek torzító hatása van a rezidensek körében, a következő fiatal orvosgenerációt már nem tudják kiképezni. Nemcsak az alacsony bérek miatt hagyják el a pályát az orvosok és a nővérek, hanem a rendezetlenség és a tisztességtelen belső viszonyok miatt is.
A nyilatkozók szerint tartós orvoshiányra kell felkészülni Magyarországon is, s ez csak úgy viselhető el, ha kompetenciaátrendezéssel, technológiai fejlesztéssel váltják ki az orvosi munkát. Emellett a következő négyéves ciklusban a kormánynak az egészségügy rendbetételéhez meg kell üzennie, hogy fontos az egészségügy, és szóba kell állnia a szakmával.
Szakmai párbeszédet kell kialakítani, és alulról építkező konszenzusos munkára van szükség, a tűzoltással nem jutnak semmire.
Több forrást kell biztosítani
A magyar költségvetés a GDP 4,8 százalékát fordítja az egészségügyre. Az uniós átlag ezen a területen 7,2 százalékon áll. Éger István szerint már a következő ciklus közepére, vagyis két év múlva el kell érni, hogy a kiadás a 7 százalékhoz közelítsen.
A kamara elnöke szóba hozta az évről évre visszatérő kórházi adósságokat is, amelyek az egészségügyi működési költségek alultervezéséből fakadnak. Az intézmények pénzhiányához emellett a kórházak, rendelőintézetek, diagnosztikai centrumok finanszírozási szerződésébe foglalt üvegplafon- vagy más néven teljesítményvolumen-korlát is jelentősen hozzájárul, ami viszont a várólisták hosszára is jelentős hatással van.
Dénes Tamás szerint a következő kormánynak rendeznie kell az állami és a magánegészségügy viszonyát. A lakosság képzésére és a megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, itt is követve azt az alapelvet, hogy egy jó rendszer csak előreható ösztönzőkkel tud hatékonyan működni. Az orvosképzésben megkezdett átalakításokat folytatni kell.
Szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy az egészségipart és az egészségügyet együtt kezelve pozitív és dinamikusan fejlődni tudó, a nemzetgazdaság bevételi mérlegét erősítő rendszer alakuljon ki. Ez a rendszer telis-tele van olyan lehetőségekkel, amelyekben kreatív, innovációra, alkotásra és gyógyításra kész magyar fiatalok megtalálhatják a helyüket.
Az Új ciklus sorozat cikkei:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.