Robbanás előtt a hazai paradicsomágazat
Az évtized elején még attól tartottak, hogy nemcsak az ipari paradicsom termelése, hanem a feldolgozása is megszűnik Magyarországon, hiszen 2010–2011-ben csupán 17-18 ezer tonna termést takarítottak be a gazdálkodók. Az ágazat a száz százalékban magyar tulajdonban lévő Univer többlépcsős, a kormány által támogatott beruházásának köszönhetően menekült meg.
A cég kecskeméti telephelyén augusztusban adták át Közép-Európa legnagyobb és egyik legmodernebb paradicsomfeldolgozó üzemét. A társaság ezzel megduplázta, nagyjából 140 ezer tonnára növelte éves nyersparadicsom-feldolgozó kapacitását.
Termékeiket Lengyelországba, Szerbiába, Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Bulgáriába szállítják – nyilatkozta egy lapinterjúban Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeb elnöke. Beszélt arról is, hogy idén nagyjából 1500 hektáron termesztettek ipari paradicsomot, innen 120-125 ezer tonna kerülhet a feldolgozókhoz. Jövőre pedig a mostaninál harmadával nagyobb területen, körülbelül 2000-2200 hektáron ültethetnek paradicsomot a termelők, így a feldolgozható termés mennyisége is megugrik.
Ledó Ferenc hozzáfűzte: az ágazat sikeréhez a termőterület növelése mellett a részben kényszerű technológiai fejlesztés is hozzájárult. Az uniós kvóta megszűnése után ugyanis a gazdálkodók rájöttek, hogy ha az árak nem emelkednek, akkor bevételüket csak nagyobb hatékonysággal tudják növelni. Így mostanra világszínvonalú technológiát használnak, korszerű az öntözés és a növényvédelem is.
Ezeknek köszönhetően egy hektárról ma már legalább annyi paradicsomot takarítanak be, mint a spanyol vagy az olasz ültetvényeken. Sőt, vannak olyan gazdálkodók, aki a világelsőnek tartott kaliforniai átlagot is megközelítették. Nem mellékes eredmény az sem, hogy menet közben a gyengébb termelők eltűntek, a piacon csak a legjobbak maradtak.
Ledó Ferenc elmondta azt is, hogy a paradicsom 70-75 százaléka palántázott, a többit pedig magról vetik a gazdák. Érdekük, hogy minél inkább meghosszabbítsák a betakarítási időszakot, ezt a megfelelő fajták választása mellett a palántázással tudják elérni. A palántázott, korán érő termés után ugyanis felárat fizetnek a feldolgozó gyárak, ezzel is ösztönözve a termelőket arra, hogy széthúzzák a szezont. A gyárak ugyanis nagy bajba kerülnének, ha szeptemberben egyszerre adnák le a termést a partnereik.
Nincs ki leszedje a paprikát
A szabadföldi paprikatermesztés fejlődését jelenleg a súlyos munkaerőhiány nehezíti – mondta el Ledó Ferenc –, nincs, aki leszedje a termést. Emiatt egyre csökken a paprikatermesztésre használt területek nagysága, és a feldolgozók is visszafogták kapacitásaikat, hiába lenne igény a minőségi termékekre. A paprikaágazat visszaesésének másik okaként a szakember a biztonságosabbnak mondott fóliasátras módszer elterjedését említette. A gazdának ugyanis a betakarításig hektáronként öt-hat millió forintja áll a terményben, s ha a jég elveri a táblát, futhat a pénze után. Idén körülbelül 900 hektáron termeltek ipari paprikát, főként tölteni valót, kápiát és pritamint. Kisebb mennyiségben savanyításra alkalmas egyéb típusokat is termesztenek.
Állami támogatással
A kormány 2015-ben indította el a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programot, amely eddig 49 vállalkozás több mint 70 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő beruházását segítette elő és közel 1650 új munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Ebben a programban jutott támogatáshoz az Univer is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.