Ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Az ötéves túlélés aránya 15-17 százalék, s a mind hatékonyabb gyógyszeres és sugárterápiás kezelési lehetőségek ellenére is a gyógyulás reális esélyét a korai stádiumban történő reszekciós műtét jelenti. Sajnos a daganat sokáig fájdalommentesen nő, mire tüneteket okoz, az esetek nagy részében már nem operálható. Világviszonylatban is csupán 20-23 százalékos az operabilitási ráta, nálunk a késői felfedezés miatt csupán 17 százalékos.
A szűrés célja, hogy olyan korai stádiumban fedezzük fel a tüdőrákokat, amikor még nagyobb arányban alkalmazható a műtéti megoldás.
Kezdetben, az 1960-as évektől mellkasröntgennel, valamint köpetcitológiai vizsgálatokkal próbáltak szűrni, ám ezek nem vezettek eredményre, a tüdőrák-halálozást nem tudták csökkenteni. A CT megjelenése áttörést hozott. A computertomográf alkalmazását a szűrőprogramokban az alacsony sugárdózisú CT-vizsgálatok (Low Dose CT, LDCT) kidolgozása tette lehetővé. Ugyanis az elsődleges követelmény, hogy a vizsgálatból fakadó rizikó, jelen esetben a sugárterhelés, ne legyen nagyobb, mint a szűrendő betegség kockázata. Az Egyesült Államokban a National Lung Cancer Screening Trial (NLST) vizsgálat volt az első, amely pozitív eredményt hozott. Ennek során egy a tüdőrákkal különösen fenyegetett csoportban szűrtek: olyan 55 és 74 év közöttieket, akiknek a kórtörténetében legalább 30 csomag/évnyi dohányzás is szerepelt. Az LDCT-vel vizsgáltaknál a tüdőrák okozta mortalitás 20 százalékkal, a teljes mortalitás 6 százalékkal lett alacsonyabb, mint a kontrollcsoportban, amelyet mellkasröntgennel szűrtek. Az eredmények hatására 2013 decemberében a US Preventive Services Task Force (USPSTF, Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet) B evidenciával az ajánlott szűrővizsgálatok közé sorolta az új eljárást, amelyet azóta a szövetségi egészségbiztosítás, a Medicare is finanszíroz. Európában több országban – Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon – folynak a tüdőrák szűrését célzó modellvizsgálatok.
Mivel a dohányosok száma sajnálatosan magas, egy általánosan bevezetendő szűrőprogram túl nagy terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre. Az is fontos szempont, hogy akiknél minimális e betegség kockázata, azokat fölösleges évente sugárterhelésnek kitenni. Ezért különböző kutatások arra törekszenek, hogy a dohányosokon belül is meghatározzák a fokozottabb kockázatú alcsoportokat. Az Egyesült Királyságban például figyelembe veszik a családi kórtörténetet és a szervezetet ért azbesztterhelést is. Hazai kutatások során bebizonyosodott, hogy a dohányos és a COPD-s betegek tüdőrák-gyakorisága 13-szoros a lakosság egészéhez viszonyítva. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben HUNCHEST néven indítottuk el a hazai tüdőrákszűrő programot. 50 és 79 év közöttieket szűrünk függetlenül attól, hogy dohányoznak-e vagy sem, egészségesek-e, vagy van-e valamilyen (nem daganatos) betegségük. Azt a célcsoportot keressük, amelyben a hazánkban majdan bevezetendő rizikócsoportos tüdőrákszűrés szakmailag megfelelő eredményt adhat és költséghatékony is lehet. 2017 végéig mintegy ezer szűrővizsgálatot végeztünk el. Tíz esetben diagnosztizáltunk tüdőrákot (1,0%), közülük kilencben operálható volt az elváltozás (90%). Európában a belga és a holland vizsgálat 0,9 százalékban emelt ki ténylegesen tüdőrákos betegeket. Ez azt jelzi, hogy az alacsony számok ellenére reális találati arányt értünk el.
A programunk első eredményei biztatók, joggal feltételezzük, hogy a vizsgálat befejezését követő elemzések nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.
Előzetes számításaink szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatot jelentene. Ha magasabb dohányzási küszöböt választunk, vagy a COPD betegséget is figyelembe vesszük, akkor szűkebb lesz a vizsgálandó csoport, s magasabb a kiemelési arány. A hazánkban meglévő CT-berendezések jelentős része csupán egy műszakban dolgozik, így különösebb eszköztelepítés nélkül, a kapacitások és a finanszírozás kiterjesztése révén is megoldható lenne a szűrővizsgálatok elvégzése. Ekkor pedig – egy százalék körüli kiemelési arányt alapul véve – még mintegy ezer további tüdőrákos beteg esetében végezhetnék el a gyógyulás reményét jelentő műtétet. Ezzel a daganateltávolítás hazai aránya világviszonylatban is kiemelkedőre, 25-27 százalékra emelkedhetne. A szűrés járulékos hasznaként pedig azoknál a betegeknél, akik ugyan szintén panaszmentesek, de már nem operálhatók, hamarabb indulhatna a korszerű gyógyszeres kezelés. Így nagyobb hatásfokkal alkalmazhatnák a tüdőrák esetében is a többéves túlélés reményét jelentő molekuláris célzott és immunológiai terápiát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.