Ha nincs ösztönzés, marad a sárga csekk

Mennyire népszerű az elektronikus számlafizetés Magyarországon?

A 70 százalékos uniós átlagtól jelentős lemaradásban vagyunk. Pontos statisztika nincs, de a Díjneten elérhető szolgáltatók között a legmagasabb arány 30 százalék körüli. Lehetnek persze az országban olyan nagy, például távközlési szolgáltatók, amelyek különféle ösztönzőkkel elérik, hogy az ügyfeleik online intézzék a befizetést. Náluk magasabb lehet az arány.

Mi az oka a nagy különbségnek?

Magyarországon még nagyon jelentős a készpénz aránya, ami nagy károkat okoz a nemzetgazdaságnak. A lakosság 21 százaléka készpénzben kapja meg a fizetését, de gyakran azok is felveszik a fizetésüket egy összegben, akik bankszámlára kapják. A hazai fizetések 80 százaléka készpénzben történik az MNB szerint, ami évente együtt 400-450 milliárd forintos kárt okoz a költségvetésnek. Ennek az is az oka, hogy sok szolgáltató nem ad lehetőséget elektronikus fizetésre, és hiányoznak az állami ösztönzők is. Szükség lenne folyamatos edukációra is, és a szolgáltatóknak is ösztönözniük kellene az elektronikus fizetést, hiszen ez sokkal olcsóbb számukra is.

Milyen érvek vannak még?

Ha csökkennek a készpénzes tranzakciók, az egész gazdaság átláthatóbb, csökken a szürke- és a feketegazdaság, de biztonságosabb is az elektronikus fizetés. Ide sorolható az is, hogy nő a fizetési fegyelem, a pénzügyi tudatosság, és csökkennek a szolgáltatók, így az állami közműszolgáltatók költségei is. Ezzel a költségvetés és az adófizetők is jól járnak. Fontos a környezetvédelem is: tavaly nagyjából 137 tonna papírt nem kellett felhasználni a díjnetes e-számlák révén, vagyis nagyjából 2300 nagy fát (240 tonnát), 41 ezer köbméter vizet, 648 megawattóra áramot és 8 tonna klórt spóroltunk meg.

Mikorra érhetjük el a nyugat-európai szintet?

Az elmúlt évek átlagos növekedése alapján a százszázalékos elektronikus számlafizetést 88 év alatt, a jelenlegi uniós átlagot nagyjából ötven év alatt. Ez függ attól, hogy mennyire gyors az átállás, illetve milyen ösztönzőket vetnek be a szolgáltatók, és milyen hatósági előírások lépnek majd életbe. Mi bízunk benne, hogy ennél lényegesen hamarabb elérjük az uniós átlagot.

Egy erőteljesebb növekedési tendencia viszont látszik.

Valóban, folyamatos és gyors emelkedést tapasztalunk. Regisztrált felhasználóink száma épp a napokban lépte át a 700 ezret, másfél év alatt 100 ezerrel nőtt a Díjnetet használók száma. Tavaly 5,6 millió fizetési tranzakciót hajtottak végre a rendszerünkön keresztül, majdnem egymillióval többet, mint 2017-ben. A tranzakciók összege 50 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 45,2 milliárdról. A számok az elmúlt fél évben is növekedtek, 30,4 milliárd forintnyi számlát rendeztek a Díjneten, 24 százalékkal többet, mint egy éve. Várhatóan 2019-et még a tavalyinál is szebb számokkal zárjuk.

A teljes interjú a hétfői Világgazdaságban olvasható