Boruló tervek

A szakirodalom szerint az üzleti terv készítése keretet ad a vállalkozás megfelelő, rövid és hosszabb távú stratégiájának kialakításához. Tervezni? Ma? – kérdezi erre a vállalatvezető, aki a cég fejlesztésére szerződött, és nem arra, hogy az alkalmazottak hosszú sorának elbocsátásáról döntsön. Lehet-e tervezni olyan helyzetben, amikor egy hatvanmilliárd forintos forgalmú cégcsoport egyszer már megadott beruházási hitelét visszavonja a bank, pedig már a hiteligénylés előtt aláírták az építendő objektum bérleti szerződését?

Nem öncsalás-e egy hosszú távú stratégia kialakítása, amikor két hétre sem lehet előre látni? – mondja egy másik menedzser, és hozzáteszi: minden korábban hangoztatott elvvel ellentétben, nem lehet megbízni a piac önszabályozásában. A szabad versenyes kapitalizmus pedig szerinte éppen annyira biztonságos, mintha Ben Hur abban a bizonyos kocsiversenyes jelenetben a lovak közé dobta volna a gyeplőt.

Manapság mindenki depressziós. Nem is csoda, hiszen ha nincs fogyasztás, leállnak a gyárak. Ha nincs termelés, nincs szállítás. A menedzser pedig a sajtót hibáztatja, hogy szenzációhajhász módon feldobja a rossz híreket, pedig most a fogyasztói és beruházói bizalom visszaállítására lenne szükség, hogy meginduljon a biznisz. Az üzlet megindulásához azonban talán pénz is kell, de a fogyasztó – látva, hogy a vállalatvezetők sem terveznek egy-két hétnél hosszabb időre – már nem mer költeni.

A csökkenő megrendelések hatására most az Audi is leállítja a termelést egy hétre, noha a német cég tavaly első alkalommal adott el egymilliónál több gépkocsit a világpiacon, és a nagy prémiumautó-gyártók közül egyetlenként növelte értékesítését Európában. A 2007-es adatok szerint a második legnagyobb magyarországi exportőrnek számító vállalat bejelentésből messzemenő következtetéseket levonni egyelőre nem érdemes, de az biztos, hogy sok üzleti terv borulhat még az idén.