Lisszaboni nyűgök

Most már úgy tűnik, mintha szándékosan hergelné az EU-t Csehország a lisszaboni szerződés ratifikációs folyamatának elhúzásával. Az eddig is csigalassúsággal haladó procedúra a múlt héten másodszor is megakadt a prágai alsóház külügyi bizottságában. A bizottsági honatyák először decemberben szakították meg a szerződés vitáját azzal, hogy felkérték a jogi bizottságot az eljárásrend megváltoztatására. A mostani újabb halasztás után Alexandr Vondra miniszterelnök-helyettes azt jósolta, még három hónapig is eltarthat a ratifikációs folyamat. Eközben a többi EU-tagállam nagy része tűkön ül.

Nem mutat jól, hogy éppen a soros tanácsi elnökséget betöltő Csehország parlamentje lesz a legutolsó, amely állást foglal a lisszaboni szerződésről. Ám bajok vannak a ratifikációval Lengyelországban is, ahol hiába szavazott már igennel a parlament, Lech Kaczynski államfő egyértelművé tette, csak azután hirdeti ki a szerződést, ha az írek az ez év őszén esedékes második népszavazáson elfogadják a tavalyi referendumon elvetett dokumentumot. Pedig az unió vezetői azt szerették volna, ha az ír voksolás kampányában már azzal lehetett volna érvelni, hogy „rajtatok kívül már minden ország elfogadta a lisszaboni szerződést”.

Ehhez képest már csak apró kellemetlenség, hogy még a német ratifikáció sem zárult le. Ott február 10–11-én tart szokatlanul hosszú vitát az alkotmánybíróság a szerződésről. UGy